Kamatemelés előtt még vághat is a brit jegybank

A 2009 márciusa óta 0,5 százalékon álló alapkamat csökkentését az indokolhatja, hogy a brit inflációs adat elé átmenetileg negatív előjel kerülhet az alacsony olajárak miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a brit gazdaságba beköszönt a defláció korszaka – magyarázta Carney a BBC által közvetített sajtótájékoztatón, illetve a George Osborne pénzügyminiszternek szóló levelében. (A BoE kormányzója köteles magyarázatot adni a kormánynak, ha a tényleges infláció messze van a célszámtól – előbbi most 0,5 százalék, utóbbi 2 százalék.)

A negatív infláció gyorsan véget érhet, amint kifut az energia- és az élelmiszerárak hatása –jelentette ki Carney, hozzátéve, hogy ha a világgazdaság gyengül, és Nagy-Britanniát deflációs spirál fenyegeti, akkor készek kamatot vágni, a világ többi nagy jegybankjához hasonlóan.

A kereskedelmi bankok ma már nem fognák vissza annyira a hitelezést emiatt, mint a válságos időkben – véli az inflációs jelentés, amely arra is utalást tesz, hogy szükség esetén az újbóli eszközvásárlás is szóba jöhet. (A brit jegybank 2009. szeptember és 2012. július között több lépcsőben összesen 375 milliárd font értékben vásárolt különféle, főleg államkötvényeket.)

A legvalószínűbb következő lépés azonban egy kamatemelés lesz – hangsúlyozta a BoE kormányzója –, miután a növekedés gyorsul, a bérek emelkedni kezdenek, és velük az infláció is. A BoE most 2,9 százalékos GDP-bővülést vár 2015-re, szemben a novemberi 2,6 százalékos prognózissal, az idei inflációs előrejelzést viszont 1,4 százalékról 0,5 százalékra vették vissza. A piac eddig úgy kalkulált, hogy 2016 harmadik negyedévében indulhat meg a brit szigorítási ciklus, most azonban nem zárják ki a 2016. első negyedévi kezdetet sem.