Kínába megy a legtöbb külföldi működőtőke

A bizonytalan kilátások és a geopolitikai kockázatok miatt tavaly nyolc százalékkal 1260 milliárd dollárra csökkentek szerte a világon a külföldi közvetlen működőtőke befektetések (FDI), amelyek eloszlása területileg is igen egyenlőtlen – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) legfrissebb jelentéséből. A tavalyi befektetések összege nem tartalmazza a különleges célú vállalatokon keresztül Ausztrián, Magyarországon, Luxemburgon, Hollandián, illetve a karibi térség pénzügyi központjain átfolyatott pénzeket. A fejlett térségbe az előző évinél kevesebb, míg a fejlődőbe több tőke érkezett 2014-ben; a legtöbb pénz Kínába áramlott – ezzel 2003 óta először került a lista élére –, az Egyesült Államok pedig a harmadik helyre esett vissza. Az USA adatait érdemben befolyásolta, hogy a Verizon telekommunikációs cég részvényeket vásárolt vissza a brit Vodafone-tól 130 milliárd dollár értékben, így csupán 86 milliárd dollár áramlott be, a 2013-as befektetéseknek mindössze a harmada. A vállalatfelvásárlások és fúziók értéke hatvanmilliárdról tízmilliárd dollárra zuhant (2008-ban még 222 milliárd dollárra rúgott).

Az öt legfontosabb célország közül négy – Kína, Hongkong, Szingapúr és Brazília – fejlődőnek számít. A fejlett országokba irányuló befektetések összesített értéke 14 százalékkal 511 milliárd dollárra süllyedt, ám ezen belül az Európai Unióban 13 százalékkal 267 milliárdra emelkedett, igaz, a 2007-es csúcsnak ez csupán a harmada. Különösen élénkültek a befektetések Nagy-Britanniában, Svédországban és Portugáliában, valamint Luxemburgban és Hollandiában. A cégközi hiteláramlás irányának megváltozása miatt viszont tőke távozott Németországból és Franciaországból, utóbbit hátrányosan érintette az is, hogy a svájci Nestlé eladta a L’Oréalban meglévő nyolc százalékos részesedését. A fejlett régión belül Japánba valamivel több, míg Kanadába kevesebb FDI érkezett.
Kínába az előző évinél három százalékkal többet, 128 milliárd dollárt fektettek be, Hongkongba pedig további 111 milliárdot. A kínai fejlesztések elsősorban a szolgáltató szektort érintették, a feldolgozóiparba kevesebb pénz érkezett, mint a megelőző évben.

A fejlődő országokba soha nem látott összeg, mindent egybevéve 700 milliárd dollár jutott, ez a globális FDI 56 százaléka. Ezen a csoporton belül kitüntetten Ázsiát kedvelték a befektetők, mert Latin-Amerikában 19 százalékkal, Afrikában pedig három százalékkal esett vissza a befektetések összege.

Az úgynevezett átmeneti gazdaságokban drámai hanyatlás ment végbe: elsősorban az orosz-ukrán konfliktus nyomán kivetett szankciók miatt az oroszországi befektetések hetven százalékkal 19 milliárd dollárra zuhantak, Ukrajnából pedig tőkét vontak ki. A fejlett ipari államok energiacégei nagy orosz üzleti megállapodásokat mondtak fel a büntető intézkedések miatt.

A transznacionális vállalatoknak köszönhetően a felvásárlásokra és összeolvadásokra globálisan 19 százalékkal többet, 384 milliárd dollárt költöttek. Az UNCTAD jelentése szerint 222 olyan nemzetközi ügyletet ütöttek nyélbe 2014-ben, amelyek értéke egyenként meghaladta az egymilliárd dollárt.