Lassul a magyar gazdaság növekedése

Februárban már nem bővült olyan gyorsan a gazdaság, mint az előző hónapban a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma 2,44 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, januárhoz viszonyítva pedig stagnált az index. Az előző hónapban még soha nem látott, 0,7 százalék feletti bővülést láthattunk decemberhez képest, vagyis a magas bázis miatt nem meglepő a gyengébb havi adat. Az éves, 2,5 százalék alatti növekedés ezzel együtt is kissé alacsonynak számít, ennél lassabb ütemre 2013 szeptembere óta nem volt példa.

A GYIA tíz részindexe közül hat növekedett, ebből a szempontból meglepő a havi stagnálás. A gyengébb teljesítményt az magyarázza, hogy a pénzügyi részindexek jobb teljesítménye mellett a makrogazdasági mutatók többsége visszaesett.

A reálkamat a visszaeső fogyasztói árak miatt csökkent, a pénzkínálat reálértéke pedig a jegybank Növekedési Hitelprogramja miatt nőtt, ami kedvezően hatott a GYIA-ra. Az Ifo-index növekedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség csökkenése is felfelé húzta a főindexet. A pénzügyi indikátorok közül egyedül a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított csökkenése hatott negatívan.

A makrogazdasági indexek közül már sokkal nehezebb olyanokat találni, amelyek segítették volna a növekedést. Csak a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése (17,9 hónapról 17,4-re) és a fogyasztási hitelek állományának emelkedése húzta felfelé a GYIA-t. A reálkeresetek nem növekedtek tovább egy hónap alatt, az ipari termelés szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva visszaesett és a rendelésállomány is csökkent. Mindhárom tényező rontotta a mutatót.

A lassabb növekedést az magyarázza, hogy kezdenek kifutni, illetve beépülni a bázisba az egyszeri növekedésösztönző hatások. A tavalyi év első felében a 3,8 százalékos gazdasági növekedéshez hozzájárult a rezsicsökkentés hatása, az uniós pénzek lehívásának gyorsulása, a választások előtti költekezés, valamint a jegybanki hitelprogram is. Mindez támogatta a belső kereslet növekedését, de a legtöbb tényező már a bázist erősíti.

A növekedés azonban idén várhatóan nem fog jelentősen tovább lassulni, hiszen újabb stimulusokat kap a gazdaság, ráadásul olyanokat, amelyek a belső keresletet erősítik. Az olaj árfolyamának összeomlása már a tavalyi év végén is élénkítette a fogyasztást, és ha az ár nem kezd el hirtelen emelkedni, akkor ez az idei év egészében támogathatja a magyar gazdaságot; vagyis a rezsicsökkentés hatásának elmúlását az olajár esésének hatása váltja fel. Az is támogathatja a belső keresletet, hogy a háztartások megszabadulnak a devizahitelektől, a banki elszámoltatás pedig alacsonyabb törlesztőrészleteket eredményez. Mindez oldhatja a fogyasztókra évek óta jellemző óvatosságot. A harmadik növekedésösztönző lépés az MNB hitelprogramjának kiterjesztése, és ha nem is várható óriási áttörés a hitelezésben, legalább visszaesést sem kell várnunk. Egy külső segítség, az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programjának pozitív hatásaiból is részesülhetünk, hiszen ez alacsonyabb kamatkörnyezetet jelent és növeli az MNB mozgásterét is.

A tavalyi év minden várakozást felülmúló, 3,5 százalékos gazdasági növekedése miatt a kormány azt tervezi, hogy felfelé módosítsa az idei évre várt 2,5 százalékos előrejelzését. Noha tényleg kedvező folyamatokat láthatunk, az elemzők óvatosabbak.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).