Támad a defláció: Zuhannak az árak Magyarországon

Nagyobb mértékben csökkentek az árak januárban, mint arra az elemzők számítottak. Egyik szakértő sem gondolta azt, hogy a fogyasztói árak 1,4 százalékkal lesznek alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A legtöbb közgazdász 1 százalék körüli mérséklődést várt. Egyre biztosabbnak látszik, hogy az idei év nagy részében negatív tartományban marad az index.

Egyre inkább kezd úgy tűnni az inflációs főindexből, hogy Magyarországon már komoly kockázata van a defláció kialakulásának. Egyedül a maginflációs mutatószám (ami például kiszűri az energiaárak alakulását) alapján látható némi áremelkedés, azonban ez az index is lassuló áremelkedést mutat. A decemberi 0,8 százalékos áremelkedés után januárban már csak 0,7 százalékos drágulást mutatott a szezonálisan kiigazított index.

Tavaly januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal csökkent – közölte a KSH. Ezen belül szolgáltatások átlagosan 1,7, a szeszes italok, dohányáruk 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokon belül a közlekedési szolgáltatások ára 3,3 százalékkal nőtt.

A fogyasztói árak csökkenéséért elsősorban az olajár összeomlása a felelős. Az egyéb cikkekért 6,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,5 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint. A rezsicsökkentés is érezteti még a hatását: a háztartási energiáért átlagosan 5,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a vezetékes gáz 6,5, az elektromos energia 5,7, a távfűtés ára 3,4 százalékkal csökkent 2014. januárhoz viszonyítva. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 0,6 százalékkal mérséklődött.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte: a legfrissebb adat sorozatban ötödik alkalommal mutat negatív értéket. „Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő” – emelték ki. Az NGM hangsúlyozza, hogy a pozitív tartományban maradó maginfláció is jelzi, hogy nincs deflációs veszély Magyarországon.

Szerintük a nemzetközi dezinflációs környezetnek köszönhetően 2015 egészében alacsony árdinamikára számítunk, ezért inkább a külső hatások által kevésbé érintett termékkörök (alkohol- és dohánytermékek, piaci szolgáltatások) esetében van esély drágulásra.

Az átlagnál nagyobb mértékben csökkent a ruházkodási cikkek ára, 3,3 százalékkal. Az egyéb cikkek, üzemanyagok (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára szintén csökkent, 3,1 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 7,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára kis mértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára nem változott.

A jelentős mértékű árcsökkenés és a mérséklődő maginflációs index miatt növekszik annak az esélye, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hamarosan csökkenteni fogja a tavaly nyár óta 2,1 százalékon lévő kamatszintet. Elemzők szerint középtávon nem érhető el a 3 százalékos inflációs cél, ezért lazítani kell a monetáris politikán. Az MNB a kamatcsökkentés mellett bevethet más eszközöket is, így a növekedési hitelprogram kiterjesztését.

Gárgyán Eszter, a Citi magyarországi vezető közgazdásza a héten korábban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy az MNB akár 50 bázisponttal is csökkenheti az irányadó kamatszintet. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői az inflációs adat után pedig azt közölték, hogy akár 60 bázispontos kamatvágás is lehetséges. „Az MNB decemberi inflációs jelentésében úgy számolt, hogy idén az első három hónapban átlagosan -0,1 százalék lesz az inflációs ráta. Már a januári adat után is úgy tűnik, hogy ez az előrejelzés nem fogja megállni a helyét” – írta Barczel és Ürmössy. Február elején a Monetáris Tanács tagjai már jelezték, hogy márciusban felülvizsgálhatják korábbi álláspontjukat, és újabb kamatcsökkentések mellett tehetik le a voksukat, amennyiben az inflációs kilátások megkövetelik. Az Erste véleménye szerint márciusban már vághat is az alapkamaton a tanács, három-négy lépésben csökkentheti az irányadó rátát akár 1,5 százalékig.

Az átlagnál nagyobb mértékben csökkent a ruházkodási cikkek ára, 3,3 százalékkal. Az egyéb cikkek, üzemanyagok (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára szintén csökkent, 3,1 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 7,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára kis mértékben, 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára nem változott. Egy év alatt jelentősebb mértékben az üzemanyagok és a háztartási energia ára csökkent Forrás: AFP -->