A jövő héten törnek pálcát a magyar gazdaság felett

Hétfőn az építőipar januári teljesítményének alakulását közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban, decemberben az építőipar termelése 2,2 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A tavalyi év egészében 14,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés 2013-hoz képest. Az épületek építése mindössze 4,2 százalékkal emelkedett, ami jelzi, hogy a lakásépítés fellendülése még nem indult be, míg az egyéb építmények építése 24,8 százalékos emelkedést mutatott 2014-ben.

Szerdán a szálláshelyek januári forgalmáról közöl adatokat a KSH. Az idegenforgalom erőteljes növekedést mutatott 2014-ben: a vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a külföldi vendégek forgalma 2,7, a belföldieké 8,3 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 10,4 százalékkal, 330,2 milliárd forintra nőtt tavaly. Decemberben a külföldi vendégek 14,9, a belföldiek 10,1 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban, a bruttó árbevétel 16,7 százalékkal haladta meg a 2013. decemberit.

Csütörtökön az államháztartás február végi részletes adatait ismerteti a Nemzetgazdasági Minisztérium. A hónap elején közölt előzetes adatok szerint az államháztartás februári hiánya 256,9 milliárd forint volt, jóval kevesebb a tavaly februári 407,9 milliárd forint összegű deficitnél. Szintén kedvezőbb a tavalyinál az első kéthavi hiány, az idei 310,7 milliárd forinthoz képest 2014. február végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya 483,3 milliárd forint volt.

Pénteken jelenik meg a keresetek januári statisztikája. Tavaly decemberben a havi bruttó és nettó átlagkeresetek egyaránt 6,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A korábbi hónapoknál magasabb dinamikában jelentős szerepet játszottak az év végi egyszeri kifizetések is. A tavalyi év egészében 237 700 forint volt a bruttó és 155 700 forint a nettó átlagkereset, mindkét érték 3 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban.

Péntekre van előjegyezve a Standard & Poor''s nemzetközi hitelminősítő felülvizsgálati menetrendjében Magyarország, ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül sor kerül a besorolás módosítására. Az EU által kötelezően előírt kitűzött időpontok csak azt jelzik, hogy ha a hitelminősítő indokoltnak látja, akkor ezeken a napokon hajthat végre minősítési lépést. A Moody''s listáján például március 6-ára volt beiktatva a magyar államadós-besorolás potenciális felülvizsgálati időpontja, a cég azonban nem frissítette a besorolást.

Az S&P-vel kapcsolatban egyes piaci elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy ha a besoroláson nem is, de annak kilátásán esetleg javít a hitelminősítő, tekintettel arra, hogy a három legnagyobb hitelminősítő közül az S&P-nél a legalacsonyabb a magyar adósságbesorolás osztályzata. Az osztályzat mindhárom cégnél elmarad a befektetésre ajánlott kategóriától.