A külföldi tőke miatt erős Pest megye

Egyedül Közép-Magyarország gazdasági teljesítménye haladja meg az uniós átlagot 2013-as adatok alapján, amelyben fontos szerepe van annak, hogy rengeteg külföldi vállalat van jelen és erős a szolgáltató szektor. Közép-Magyarország termeli az éves GDP több mint 48 százalékát, vagyis csaknem felét, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a többi országrész teljesítménye továbbra is eléggé gyenge. Az egy lakosra jutó GDP Pest megyében 1,6-szorosa az országos átlagnak, Budapest előnye pedig ennél is nagyobb. A fővárosban az egy főre jutó GDP 2,6-szorosa a vele egy régiót alkotó, egyébként is jól teljesítő Pest megyének. (A Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl 10-10, a Dél-Dunántúl pedig 6 százalékát adja az éves GDP-nek. Észak-Magyarország 7, Észak-Alföld 10, Dél-Alföld pedig 9 százalékát adja anemzeti összterméknek)

Közép-Magyarországon kiugróan nagy, 77 százalék a szolgáltatást nyújtó ágazatok részesedése. A többi régióhoz viszonyítva különösen jelentős az információ és kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás, valamint a tudományos és műszaki tevékenység hozzájárulása a növekedéshez. A központi régióban viszont átlag alatti a termelő ágak súlya: az ipar és az építőipar együttes részaránya 22 százalékot tett ki, a mezőgazdaságé az 1 százalékot sem érte el.

Közép-Magyarország gazdasági erejét jelzi, hogy 2013-ban a legnagyobb árbevételt elérő 500 magyarországi vállalkozás közül 218 budapesti, további 72 Pest megyei székhelyű volt, vagyis ezeknek a szervezeteknek közel 60 százalék Közép-Magyarországon koncentrálódott.

Pest megyén kívül figyelemre méltó teljesítményt mutatnak a dunántúli régiók. Ezek a területek az iparnak köszönhetik jó teljesítményüket, ezen belül is az autógyárak termelése segíti a fejlődésüket.

A regisztrált vállalkozások területi elhelyezkedését közép-magyarországi koncentráció jellemzi. A 2013 végén nyilvántartott 1,7 millió szervezet 34 százalékának a központi régióban – ezen belül 23 százalékának Budapesten – volt a székhelye. A társas vállalkozások koncentrációja még nagyobb, 56 százalékuk székhelye Közép-Magyarországon volt. Itt telepedtek meg a külföldi vállalatok is a fejlett dunántúli régiók mellett.

A 2012-es év végén a Magyarországon működő területre bontható külfölditőke-állománya meghaladta a 18 ezer milliárd forintot. Ennek 63 százaléka közép-magyarországi, 19 százaléka nyugat-dunántúli, 7 százaléka közép-dunántúli székhelyű vállalkozásokban működött. Észak-Magyarország, Dél- és Észak-Alföld részesedése régiónként 3–4 százalékos volt, Dél-Dunántúlé pedig továbbra sem érte el a 2 százalékot. A külföldi tőke területi koncentrációját jelzi, hogy az állomány több mint háromnegyede Budapesten és Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében összpontosult, és ezen belül is meghatározó szerepe van néhány nagyvállalatnak.
Közép-Magyarországon közel 4 millió forint, Nyugat-Dunántúlon pedig 3,4 millió volt az egy lakosra jutó külföldi tőke. Győr-Moson-Sopron megye és Budapest áll az élen több mint 5 millió forinttal. Közép-Dunántúlon egy lakosra az előbbinél lényegesen kevesebb, 1,3 millió forint külföldi tőke jutott, a gazdaságilag kevésbé fejlett területekre pedig csupán 300–500 ezer forint. Ezek a dél-dunántúli és az észak-keleti területek.

A kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban 1,44 százalékot tett ki, vagyis 420 milliárd forintot. Közép-Magyarországon 256 milliárdot költöttek, vagyis a k+f költések több mint fele erre a régióra koncentrálódott.

A fejlettség nem meglepő módon összhangban áll a kereseti adatokkal is: Budapesten 2013-ban bruttó 300 ezer forint volt az átlagkereset. A nagy szakadékot jelzi, hogy Közép-Magyarországon és az északnyugati megyékben 220-240 ezer forint az átlag, a többi régióban pedig ennél is kevesebb. A havi bruttó átlagkereset Szabolcs-Szatmár-Beregben és Békésben volt a legalacsonyabb, ami mindössze 57–58 százaléka budapestinek.