A különadók fékezték le az innovációt

Nagyon pozitív hír, hogy nem öncélú kutatásokat akar finanszírozni a magyar állam, hanem olyat, amelynek az iparban van igénye. Kezdünk befordulni abba azt utcába, ahol az ipari igények fogják vezérelni az állami K+F pénzeket – mondta el a Világgazdaság innovációról szóló konferenciáján Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója.

Mindannyian emlékszünk a három évvel ezelőtt bevezetett különadókra, amely az energetika és a távközlés területéről jelenős forrást vettek ki, sok 10 és 100 milliárd forintot kellett befizetnie a szektornak, ennek hatása van K+F területre is – emelte ki Mártha Imre. „Minden nagyvállalat ilyenkor elkezd a túlélésre fókuszálni, a holnapra és nem a holnaputánra, pedig a K+F holnapután vagy csak azt követően hoz megtérülést” – fejtette ki az Invitel főigazgatója. A cég az InnoMax pályázattal fókuszál a K+F-re, amely már 6. éve működik. Kiemelte azonban azt is, hogy addig, amíg lesz különadó, ezek az iparágak a K+F pénzeket nagyon szűken fogják mérni.

Ablonczy Balázs, a SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint sokszor felejtjük el, hogy nem kell a fakereket újra feltalálni, ezért örült annak, hogy Glattfelder Béla, a gazdasági tárca államtitkára beszélt erről. „Ha tényleg olyan dolgok nyernek támogatást, amely valós értéket képvisel, az egy nagyon jó irány. „Nagy szívfájdalmam, hogy általában a magyar politikai felsővezetés nem innovatív, kevésbé figyelnek a nemzetközi trendekre, amelyek az innovációt meghatározzák ” – mondta Ablonczy. A vállalatoknál érzek innovációs hajlandóságot: közép- és nagyvállalati körben egyre gyakrabban fordul elő az innovációs ciklus felgyorsulása.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója panelbeszélgetésének kiemelte: a gazdaság egy verseny, a magyar gazdaság versenyképességét a kormánytati szabályozásokkal lehet katalizálni vagy visszafogni. Szerinte jó, hogy lesznek fókuszok, amelyekre koncentrál a kormány. Hozzátette, mérni kell azt, hogy a projektjeink mennyire hatékonyak. „Mindenki hatékonyabb szeretne lenni, azonban az a fő hiányérzetem, hogy nincs visszacsatolás” – mondta.  Nem csak egy termék lehet innovatív, hanem a gondolkodás maga is.

A távközlést lehetetlen kihagyni a K+F fejlesztési rendszerből – vélekedett Mártha. A világ piacelemzői szerint a szélessávú optikák exponenciális emelkedése várható. Egy két év alatt duplázódik az adatmennyiség, így annak tárolására is hangsúlyt kell fektetni. Mártha ezért fontosnak nevezte az adatközpontok létrehozását is. Kiemelte, hogy a partnerséget a kkv-k és a mamutok között meg kell teremteni. Ezek az együttműködések igazán azok, amelyek piacéretté tesznek egy ötletet.

Ablonczy is az informatika szerepét nevezte fontosnak, de nem csak az infokommunikációs iparágban. Az infokommunikációs iparág a GDP 10-12 százalékát adja, és általában gyorsabban növekszik, mint a GDP maga – mondta Ablonczy, aki szerint 10-11 ezer betöltetlen informatikai munkahely van Magyarországon. Közel 200 milliárd forintnyi plusz GDP-t jelentene, ha ezeket az állásokat betöltenék. Kiemelte azt is, hogy a Uber felfordította a taxis piacot. Ha a taxisok szemszögéből nézzük, ez konstruktív rombolás, de innovációt hoz – hangsúlyozta.

Károlyi László szerint a hatékony elektromos energia felhasználása fontos lesz a jövőben is. Greiner István a Richter kutatási igazgatója hozzátette, az energia kulcskérdés lesz 20-30 év távlatában, vagyis nem jó, ha ez néhány ország vagy érdekcsoport esetében koncentrálódik.

Greiner István szerint az innovációban is van kritikus tömeg. Fontos, hogy tőkeigényes vagy nem tőkeigényes innovációról beszélünk. Egy mobilos alkalmazás nem tőkeigényes, de egy új vasúti kocsi igen – mondta, hozzátéve, hogy a befektetésnek nem mindig az értéke az elsődleges. „Az uniós listán a Richter az egyetlen magyar cég, amelyik benne van az első 500-ban K+F ráfordítást tekintve. Örülök, hogy a Richtert innovatívnak látják sokan, de a gyógyszeriparban sokat kell költeni erre. Egy gyógyszer piacra lépése 10-15 év és 2,5 milliárd dollár” – fejtette ki.

A vállalatvezetők nem látják azt, hogy nagy hatást tudnának gyakorolni a kormányzati politikára. Greiner István szerint a politikai szempontok sokszor felülírják a gazdasági szempontokat. „Nem látom, hogyan tudnánk mi vagy bármilyen más gazdasági szereplő befolyásolni a politikai érdekeket, ha csak gazdasági szempontokat tudunk felhozni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a stratégiai megállapodások konzultációs lehetőséget biztosítanak, de ezeknek a száma kezd nőni, ami miatt az érdekszférák kioltják egymást. „Ez egy kapu, amin néha be lehet menni” – emelte ki. Ablonczy pedig azt mondta, hogy a nagy multik hosszú távra, kormányokon átívelően terveznek.