A mai az utolsó szabad vasárnap
Ezekből ugyanis akad jócskán. Az egyik legfontosabb, amely mindenki érint, hogy az adventi időszakban, plusz még egyszer, az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként, így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak abban az esetben, ha a tulajdonos, vagy családtagja dolgozik.
Kivételes kivételek
Kinyithatnak a pékségek, az újságosok és a virágüzletek is. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva. A törvény hatálya emellett nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban folyó kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem.
A tilalom nem vonatkozik továbbá a kereskedelmi jellegű turisztikai és a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem.
A törvény betartását a fogyasztóvédelem ellenőrzi. Jogsértés esetén, eslő alkalommal 5-15, második alkalommal 30, majd 90 napra zárhatják be a boltot. Negyedik alkalommal egy évig tartó boltzár a büntetés.
Kedvelt volt a vasárnapi boltozás
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint mintegy két millió ember vásárolt eddig vasárnaponként, ami éves szinten 400 milliárd forint forgalmat jelent. Ez a heti bevétel 5-6 százaléka, összességében pedig a többi forgalom 30 százaléka. A szakma által készített felmérés szerint ez a költségvetésben is jelentkezik majd: több mint 100 milliárdos bevételkiesést jósolnak.
Lehetőségek és kiskapuk
A kormány ennek ellenére kijelentette: nem lesz több engedmény és nem lesznek újabb kivételek, kiskapuk azért akadnak, így azok a cégek, amelyek a vasárnapi bevételről nem szeretnének lemondani, megpróbálnak alkalmazkodni.
Egyik ilyen alkalmazkodási „trükk”, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben a megbízható dolgozókat tulajdonossá teszik, így ők is dolgozhatnak, az üzlet pedig kinyithat. Ugyancsak egyéni vállalkozók megbízásában látja a kiutat a túrakocsikkal falvakat járó Family Frost. Több városban pedig már azt tervezik, hogy a nagy bevásárlóközpont, vagy szupermarket vasárnap piacként működjön eztán, azaz a portékákat kiviszik az üzlet előtti parkolóba, a bolt pedig raktárként funkcionál. Ez persze komoly logisztikát igényel, nem biztos, hogy megéri, ráadásul egy piac nyitása önkormányzati engedélyhez kötött, kérdés, melyik város mer szembe menni a kormány akaratával?
A kevésbé trükkös megoldás az, amit a nagy multik és szupermarketek terveznek: a hét másik 6 napján hosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat. Pénteken és szombaton sokkal, a hét első 4 napján kicsivel tovább tartanának nyitva mint eddig, ezzel próbálják a szombati zsúfoltságot enyhíteni és a vasárnapi kiesést pótolni. Nem mellékesen, így a dolgozók közül sem kell olyan sokat elbocsátani.
A házhozszállítás is tilos ezentúl vasárnap, de erre is keresnek már olyan megoldásokat, amelyben egyéni vállalkozókat alkalmazó szállítmányozó cégek lépnek be a kiszállításba.
Tiltakozás és reménykedés
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: a következő pár hónap egy kísérleti időszak lesz az ágazatban, hiszen most derül ki pontosan, amit eddig csak becsülni tudtak, hogy mekkora lesz forgalomkiesés, és ennek nyomán a létszámveszteség. Mint mondta, abban bíznak, hogy az adóhatósághoz bekötött online pénztárakon keresztül érkező naprakész forgalmi adatok ismeretében a döntéshozók utólag enyhíthetnek a szabályozás egyes pontjain, amiért ők is lobbizni kívánnak majd. Továbbra is úgy gondolják, hogy ésszerűtlen és káros a korlátozó rendelkezés.
A főtitkár azonban megismételte, hogy az OKSZ nem támogatja a Vállalkozók Országos Szövetségének népszavazási kezdeményezését, mivel az ügy ma már teljesen átpolitizálódott, márpedig ők fennállásuk óta azt a gyakorlatot követik, hogy a pártpolitikai jellegű lépésektől távol tartják magukat.
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége viszont csatlakozott a VOSZ és a Liga Szakszervezetek kezdeményezte aláírásgyűjtéshez. Annak ellenére, hogy tagjaik közül azok az egységek, ahol mozi is működik, egészen biztosan kinyitnak vasárnap a jövőben is. Ahogy az elmúlt napok egyeztetései alapján kiderült, egyre több olyan létesítmény is fogadja majd a látogatókat, ahol csak kávézók, éttermek, vagy olyan boltok lesznek nyitva, amelyek teljesítik a törvényi kritériumokat.
Vasárnapok Európában
Még azokban az országokban is vita van a vasárnapi zárvatartásról, amelyikekben mindig is ez volt a rend.Franciaországban épp mostanában tervezik, hogy kiterjesztik a vasárnapi nyitva tartást, amitől a gyengélkedő gazdaság fellendülését várják. Amúgy ott évi 5 alkalom kivételével vasárnap zárva vannak a boltok, de a törvény rengeteg kivételt állapít meg.
Ausztriában a legszigorúbb a szabályozás. Szombat 18 órától hétfőn reggel 6-ig kell zárva tartaniuk a kereskedelmi egységeknek. Ám a bécsi gazdasági kamara épp idén szeptemberben szorgalmazta, hogy a turistaközpontokban engedélyezzék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, amitől 140 millió euró többletbevételt és 800 új munkahelyet remélnek.
Belgiumban évente 9 vasárnap lehetnek nyitva az üzletek, ebből hatot a kormány, hármat az önkormányzatok határozhatnak meg.
Angliában a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek vasárnaponként legfeljebb 6 órán keresztül lehetnek nyitva, 10 és 18 óra közt tetszőleges időben. A kisebb boltokat nem korlátozzák.
Finnországban a 400 négyzetméternél kisebb boltok számára nincs megkötés, a nagyobbak 12 órától este 6-ig lehetnek nyitva, kivétel karácsony, akkor nincs korlátozás.
Németországban a szabályozás hétköznap este 8-kor, szombaton délután 4-kor rendelte el az üzletek bezárását, 2004 óta szombaton is este 8-ig engedélyezett a nyitva tartás. Tavaly óta az egyes tartományok joga meghatározni, hány vasárnap lehet kinyitni az üzleteket.
Norvégiában csak a benzinkutak, pékségek, és a 100 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok vannak nyitva vasárnap.
Semmiféle tiltás nincs a következő országokban: Lengyelország, Svédország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Anglia.
Hatások és ellenhatások
Szinte megjósolhatatlan, milyen negatív (és esetleg pozitív) hatásai lesznek a vásárlás nélküli vásár(vasár)napoknak. Ami valószínű: zsúfoltság a többi napon, kieső bevételek, elbocsátott alkalmazottak és aki feledékenyebb lesz, drágábban vásárol majd vasárnap.
Korábban a boltok vasárnapi zárva tartása miatt azt kalkulálták, hogy csak a kereskedelemben 20 ezer ember munkája válik feleslegessé, de az ott dolgozó biztonsági őrök, a takarítószemélyzet, és a többi kapcsolódó dolgozó munkája is veszélybe kerülne.
A bevásárlóközpontok szövetsége továbbra is kitart amellett, hogy a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény káros a gazdaságra, a kereskedelemre, nem védi a kiskereskedőket, sem a kereskedelmi alkalmazottakat, és kellemetlen a vásárlóknak.
Ezt az is megerősíti, hogy több kiskereskedő, akik nyitva lehetnek eztán is panaszkodott, hogy az alkalmazottak a kieső bér miatt, a tulajdonosok pedig a családtól való hétvégi elszakadás miatt érzik majd rosszul magukat. Arról pedig még egyetlen felmérés sem készült, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mit kívánnak kezdeni majd a szabadon maradt vasárnapjaikkal.
Franciaországban épp mostanában tervezik, hogy kiterjesztik a vasárnapi nyitva tartást, amitől a gyengélkedő gazdaság fellendülését várják. Amúgy ott évi 5 alkalom kivételével vasárnap zárva vannak a boltok, de a törvény rengeteg kivételt állapít meg.
Ausztriában a legszigorúbb a szabályozás. Szombat 18 órától hétfőn reggel 6-ig kell zárva tartaniuk a kereskedelmi egységeknek. Ám a bécsi gazdasági kamara épp idén szeptemberben szorgalmazta, hogy a turistaközpontokban engedélyezzék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, amitől 140 millió euró többletbevételt és 800 új munkahelyet remélnek.
Belgiumban évente 9 vasárnap lehetnek nyitva az üzletek, ebből hatot a kormány, hármat az önkormányzatok határozhatnak meg.
Angliában a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek vasárnaponként legfeljebb 6 órán keresztül lehetnek nyitva, 10 és 18 óra közt tetszőleges időben. A kisebb boltokat nem korlátozzák.
Finnországban a 400 négyzetméternél kisebb boltok számára nincs megkötés, a nagyobbak 12 órától este 6-ig lehetnek nyitva, kivétel karácsony, akkor nincs korlátozás.
Németországban a szabályozás hétköznap este 8-kor, szombaton délután 4-kor rendelte el az üzletek bezárását, 2004 óta szombaton is este 8-ig engedélyezett a nyitva tartás. Tavaly óta az egyes tartományok joga meghatározni, hány vasárnap lehet kinyitni az üzleteket.
Norvégiában csak a benzinkutak, pékségek, és a 100 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok vannak nyitva vasárnap.
Semmiféle tiltás nincs a következő országokban: Lengyelország, Svédország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Anglia. Nem a népszavazás fogja feloldani a boltzárat Sokan úgy gondolják, hogy a népszavazás lesz az az intézmény, amely megoldhatja a vasárnapi zárvatartás kérdését. Hozzáértők szerint azonban hiábavaló ebben bízni. Ennek oka, főként az, hogy a megszigorított feltételekkel már a népszavazásig is nehéz lenne eljutni. Ha minden törvényes feltétel teljesül, nyolc hónap a legrövidebb idő, ami kell ehhez, de reálisabban inkább 10 hónap.
Először is a beadványhoz 20 támogató aláírást kell csatolni. Ehhez be kell szerezni az adatvédelmi hatóságtól azt az igazolást, amivel adatkezelésre lehet jogosult valaki. Ezután lehet összegyűjteni az aláírásokat, amelyeknek pontosnak, hitelesnek kell lenniük és formai szempontból is vannak kritériumai a beadványnak. Ha ezeknek megfelelnek a dokumentumok, az Nemzeti Választási Iroda 30 nap alatt dönt, hogy helyesen tették-e fel a kérdést? Ha igen, akkor értesíti erről a beadvány készítőit, akiknek négy hónapjuk van összegyűjteni a 200 ezer aláírást. Amikor ezzel megvannak, a választási szervek elbírálják, hogy az aláírások hitelesek-e – erre is 30 nap van. Ezután a Parlamenten a sor, hogy napirendre vegye a kérdést és elrendelje a népszavazást. Ha ez is teljesül, a köztársasági elnök írja ki a szavazás napját, ami reálisan 2-3 hónapon belül lehet.
A választópolgárok több mint felének – ez kétszerese a korábbi szabályozásnak – kell érvényesen és egyformán szavazni, hogy eredményes is legyen a népszavazás. Vagyis négymillió embernek kellene azt akarni, hogy újra legyenek nyitva a boltok vasárnaponként. Erről már politikai elemzők mondják, hogy ekkora mozgósításhoz nagyon felfokozott választói hangulat kellene. Tekintettel arra, hogy 8-10 hónap biztosan eltelik addig, ez még nehezebb feladat lenne.
Ráadásul ezt a folyamatot akadályozni is lehet. Mivel a választási iroda egy tárgykörben, egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozhat, bármeddig lehet kamu, vagy rosszul feltett kérdésekkel hátráltatni a folyamatot. Fotó: Bócsi Krisztián -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.