Az oligarchákon bukhatnak el a reformtörekvések

Ukrajna március 13-án megkapta az új IMF pénzügyi segélycsomag első részletét, 5 milliárd dollárt. (Amit már előre be is osztottak.) Ahhoz, hogy 17,5 milliárd dolláros kölcsön további részleteit is folyósítsák, a kormánynak gazdasági reformokat kell végrehajtania, ami azonban nem lesz egyszerű feladat. A kormány nem a népszerűségért küzd - mondta Arszenyij Jacenyuk szerdán, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) négyéves futamidejű 17,5 milliárd dolláros új ukrán hitelkeretének bejelentését követően. A március 13-án átutalt első részlet elegendő forrást biztosít az ukrán kormánynak az energiaipari és a szociális reformok megkezdéséhez.

Az előbbi átszervezése tűnik a sürgetőbb feladatnak, ugyanakkor a nehezebbnek is, hiszen az ország energiaipara a médiában és a politikai pártokban nagy befolyással rendelkező oligarchák kezében van. A reformtörekvések komoly gazdasági érdekekbe ütközhetnek.

Az állami Naftohaz tavaly 110 milliárd hrivnya, az ukrán GDP 6 százalékának megfelelő veszteséget szenvedett el, mivel a beszerzési ár alatt értékesíti a nagyrészt Oroszországból behozott gázt. A veszteség felszámolására Kijev a háromszorosára tervezi emelni a kiskereskedelmi gázárat. Abban a bonyolult, többszintű árazási struktúrában azonban, amelyben a Naftohaz 25 regionális gázszolgáltatón keresztül értékesíti a gázt a végfelhasználóknak, ez nem lesz egyszerű feladat, mivel számtalan lehetőség nyílik a lakossági és az ipari gázár közötti hatósági árkülönbözet lefölözésére.

Azt lehetetlen ellenőrizni, hogy a gáz valóban oda került-e, ahová szánták - mutatott rá Andrij Koboljev, a Naftohaz vezérigazgatója. A kormány IMF-nek tett reformjavaslata a lakossági és az ipari gázár piacosítását, a regionális gázszolgáltatók auditálását, valamint a gázellátó hálózatban mérőpontok kiépítését írja elő. A tervezet olyan iparmágnások érdekeibe ütközhet, mint amilyen például Dmitro Firtas is, aki amellett, hogy számos regionális gázszolgáltató vállalatban rendelkezik részesedéssel, a legnagyobb gázfogyasztók közé tartozó ukrán vegyipar nagy részét is a kezében tartja.

A tavaly megbuktatott Viktor Janukovics elnök alatt, sok társához hasonlóan, neki is pompásan ment az üzlet és a mostani nyugatbarát kormány alatt is meg tudta őrizni befolyását. Annak ellenére is, hogy jelenleg óvadék ellenében Ausztriában él szabadlábon, miután tavaly amerikai kérésre egy indiai üzlettel kapcsolatban megvesztegetés vádjával letartóztatták. A mintegy 20 ukrán gázszolgáltató vállalatot, közöttük Firtas teljes vagy részleges birtokában lévő, szolgáltatókat is felügyelő Regional Gas Company (RGC) szóvivője cáfolta, hogy bármelyik vállalatnál is találtak volna arra utaló jeleket, hogy lakossági áron érétkesítettek gázt iparvállalatoknak.

Firtas nemcsak az iparban, de a médiában is jelentős befolyással rendelkezik. Részvényes az ukrán Inter TV-ben egy üzlettársával, Szerhij Ljovocskinnal, aki az ukrán parlament harmadik legnagyobb frakciója, az Ellenzéki Blokk helyettes vezetője is egyben. A negyven parlamenti székkel rendelkező csoport feltett szándéka megakadályozni a kormány energiaipari reformjait. A Reuters hírügynökségnek adott közleményében Ljovocskin pártja elítélte a kormány reformtervét, mondván, az romba dönti Ukrajna energiaiparát.

Az ukránok többsége, úgy tűnik, hajlandó viselni a kormány reformtörekvéseinek társadalmi következményeit, amennyiben abban hosszú távon az ország megerősödését látják. Az IMF-fel egyeztetett tervek szerint a kijevi kormány a közeljövőben a közalkalmazottak 20 százalékát bocsátja el, csökkenti az öregkori ellátás mellett munkát vállalók nyugdíját, és 5 évvel meghosszabbítja a nők nyugdíjkorhatárát.

Pavlo Seremeta, a 2014-ben leköszönt gazdasági miniszter szerint az IMF-fel közösen kialakított reformprogram meg tudja menteni Ukrajnát a csődtől, de a gazdasági növekedés megindítására nem sok esély van mindaddig, amíg a kelet-ukrajnai konfliktus nem ér véget. Ukrajnának hatalmas beruházásokra lenne szüksége, de ezekben a válságos időkben attól még a helyi vállalkozók is ódzkodnak - mondta.

Az ukrán hrivnya árfolyama rekordmélységekbe zuhant februárban, amikor is a minszki tűzszüneti megállapodás ellenére újra kiújultak a harcok a Donyec-medencében. (Kijev ENSZ-békefenntartókat is kért.) A központi bank azóta stabilizálta a hrivnya árfolyamát, de egy újabb szakadár offenzíva megint megrengetheti az egyébként is labilis ukrán devizát.