A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.
A Bizottság ezért értékelésének lezárultáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását.
Az Európai Bizottság indoklása szerint "a jelenlegi szakaszban úgy véli, hogy az adókulcsok progresszív jellege az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak". A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal.
A mélyreható vizsgálat megnyitása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megnyitása mindamellett nem határozza meg eleve az eljárás kimenetelét.
Búcsúzhatnak a teljes bevételtől
A kormány a döntéssel a teljes reklámadó-bevételtől búcsúzhat, hiszen a jogszabály értelmében az adót május 31-ig kellett volna befizetni, vagyis a felfüggesztés miatt (ha addig hatályban marad) senkinek sem kell ezt megtenni.
Az idei költségvetésben jelenleg 6 milliárd forintos bevételi terv szerepel (ami a 2013-as bevételek alapján a most érvényes szabályok szerint eléggé szerény becslésnek tűnik: csak az RTL-nek kellett volna 4 milliárdot fizetnie ). Ez az összeg a korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint nem hiányozhat a büdzséből. Amikor a kabinet megállapodott az RTL-t tulajdonló Bertelsmann-csoporttal az adó átalakításáról éppen azért kezdtek el gondolkodni a sávos helyett egykulcsos adóban, mert így a bevételek nem változtak volna.
Más kérdés, hogy a hatmilliárdos bevétel elmaradása nem jelent túlzott problémát a 17 ezer milliárd forintos költségvetésben: simán ki lehetne gazdálkodni. A Miniszterelnökség fejezeti tartaléka például (a kancellária apró-cseprő kiadásaira elkülönített összeg) önmagában 5 milliárd forint, és akkor még nem beszéltünk az Országvédelmi Alap 60 milliárdjáról, ami épp az elmaradó bevételek fedezésére szolgál, vagy – végső esetben – a 100 milliárdos rendkívüli tartalékról.
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos úgynyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.”
Az egykulcsossal majdnem mindenki rosszabbul jár
Korában megírtuk, hogy az RTL, a TV2 és a SANOMA kivételével mindenki rosszabbul jár a médiapiacon az új, egykulcsos reklámadóval, amennyiben annak mértéke valóban 5 százalékos. A számításkor a 2013-as, vagyis a most elérhető mérlegekből indultunk ki.
Számításaink szerint (amelyben nincs benne a közmédia reklámadó fizetési kötelezettsége) a piaci médiacégektől összesen 7,5 milliárd forintra számíthatott volna a 2013-as bevételek alapján a kormány. Az új, egykulcsos adó 4,6 milliárd forintot hoz, ám ennek többségét már a közepes és kisebb médiavállalkozások fizetik meg. A vesztesek oldalán áll a Simicska Lajos hoz kötött közterületi reklámcégek zöme, de a Magyar Nemzet-Hír Tv médiacsoport is, de a sávos rendszer eltörlésével bő 130 millió forinttal emelkedik a Class Fm-et üzemeltető Advenio Zrt., és a Metropolt kiadó cég terhe is.
A választásokat követően azonban, 2014 nyarán L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár önálló képviselői indítványként terjesztette elő a tervet – kis változtatásokkal. Az adómentes sáv 500 millió forint alá csökkent, és tovább emelték a nagyokat terhelő elvonást: 10 milliárdtól maradt volna a 20 százalék, de két lépcsőben ez felemelték volna 20 milliárd fölött 40 százalékig. Ez utóbbi kulcs már csak egyetlen cégre, az RTL Klubra vonatkozott volna, hiszen ilyen bevétellel csak ez rendelkezik. Kis meglepetésként az adót tulajdonképpen visszamenőleg vetették ki (a 2013-as év bevételeire már tavaly be kellett fizetni). Az újabb tiltakozási hullám ellenére a kormányzat kitartott a terv mellett, és az új terhet augusztusban el is fogadták, végül úgy, hogy az RTL-re szabott adót 50 százalékra emelték.
A cég be is jelentette, hogy az ügyben Brüsszelhez fordul (diszkriminatívnak gondolták az intézkedést), és az is gyorsan kiderült, hogy van némi esélyük. A hivatalos nyilatkozatok szerint ezért kezdett el tárgyalni Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL-tulajdonos Bertelsmann-csoporttal. Furcsamód éppen Angela Merkel német kancellár hivatalos látogatása előtt jelentette be, hogy egykulcsos adó bevezetését javasolja, mert így elkerülhető az uniós szankció.
A kiszivárgott hírek szerint a felek öt százalékos egykulcsos reklámadóban állapodtak meg, de az hamar kiderült: ezzel a néhány nagy cég (a TV2, az RTL) járt volna jól, a többiek viszont sokkal többet fizettek volna. Részben ez a terv volt az, amely felszínre hozta Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusát is (a nagyvállalkozó médiaháborút helyezett kilátásba, mire hírvállalkozásainak vezetői felmondtak, és ezt követték elhíresült nyilatkozatai). A kormány az elmúlt napokban tárgyalt állítólag ismét a tervről, ezt megelőzően a döntéshozók már arról beszéltek, hogy maradna egyfajta sávos rendszer, nulla kulcs és 5-10 százalékos adó szerepelt a nyilatkozatokban. Törvényjavaslat azonban nem került az Országgyűlés elé, vagyis jelenleg még az RTL-t 50 százalékos adóval sújtó rendelkezések vannak érvényben.
A választásokat követően azonban, 2014 nyarán L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár önálló képviselői indítványként terjesztette elő a tervet – kis változtatásokkal. Az adómentes sáv 500 millió forint alá csökkent, és tovább emelték a nagyokat terhelő elvonást: 10 milliárdtól maradt volna a 20 százalék, de két lépcsőben ez felemelték volna 20 milliárd fölött 40 százalékig. Ez utóbbi kulcs már csak egyetlen cégre, az RTL Klubra vonatkozott volna, hiszen ilyen bevétellel csak ez rendelkezik. Kis meglepetésként az adót tulajdonképpen visszamenőleg vetették ki (a 2013-as év bevételeire már tavaly be kellett fizetni). Az újabb tiltakozási hullám ellenére a kormányzat kitartott a terv mellett, és az új terhet augusztusban el is fogadták, végül úgy, hogy az RTL-re szabott adót 50 százalékra emelték.
A cég be is jelentette, hogy az ügyben Brüsszelhez fordul (diszkriminatívnak gondolták az intézkedést), és az is gyorsan kiderült, hogy van némi esélyük. A hivatalos nyilatkozatok szerint ezért kezdett el tárgyalni Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL-tulajdonos Bertelsmann-csoporttal. Furcsamód éppen Angela Merkel német kancellár hivatalos látogatása előtt jelentette be, hogy egykulcsos adó bevezetését javasolja, mert így elkerülhető az uniós szankció.
A kiszivárgott hírek szerint a felek öt százalékos egykulcsos reklámadóban állapodtak meg, de az hamar kiderült: ezzel a néhány nagy cég (a TV2, az RTL) járt volna jól, a többiek viszont sokkal többet fizettek volna. Részben ez a terv volt az, amely felszínre hozta Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusát is (a nagyvállalkozó médiaháborút helyezett kilátásba, mire hírvállalkozásainak vezetői felmondtak, és ezt követték elhíresült nyilatkozatai). A kormány az elmúlt napokban tárgyalt állítólag ismét a tervről, ezt megelőzően a döntéshozók már arról beszéltek, hogy maradna egyfajta sávos rendszer, nulla kulcs és 5-10 százalékos adó szerepelt a nyilatkozatokban. Törvényjavaslat azonban nem került az Országgyűlés elé, vagyis jelenleg még az RTL-t 50 százalékos adóval sújtó rendelkezések vannak érvényben. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.