Démonoktól retteg az Európai Parlament elnöke

Szaván fogták a munkaadók, de még inkább a szakszervezetek Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, aki azzal érvel, hogy nincs szociális piacgazdaság szociális párbeszéd nélkül.

Ha valódi dialógus kezdődik, akkor rendben – közölte Bernadette Ségol, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára a Bizottság által szervezett brüsszeli konferencia megnyitóján, csütörtökön. Kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban is, amit Markus Beyrer, a BusinessEurope vállalati érdekképviselet igazgatója kifejtett, hogy azokban az országokban, ahol mélyreható munkaerő-piaci reformokat végrehajtottak, például Spanyolországban, Portugáliában, a balti államokban, már mutatkoznak a gazdasági növekedés jelei. Az üzleti szektort képviselő szakember azon véleményét persze sokan osztották, hogy Európa versenyképessége romlik, de Ségol súlyos hibának minősítette az idézett reformokat, amelyek szerinte a bércsökkentések miatt növelték a szegénységet és a jövedelmi különbségeket, így egyáltalán nem járultak hozzá az európai globális helytállás erősítéséhez.

Beruházás kell, minőségi munkahelyekbe és innovatív megoldásokba, ebben egyetértettek a konferencia részvevői, ám mind szakszervezeti, mind munkaadói oldalról felvetették, vajon miért nem konzultálnak a szociális partnerekkel a Juncker-féle 315 milliárd eurós beruházási tervről, amelyhez máris rengeteg fölösleges és megvalósításra alkalmatlan ötletet terjesztettek elő a tagállamok kormányai.

Ebben az érdekütközésektől felhevülő vitában érzelmileg túlfűtött beszéddel lepte meg hallgatóságát Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki attól fél, hogy a különösen a fiatalokat sújtó drámaian magas munkanélküliség miatt visszatérnek a múlt démonai, a politikai szélsőségek. S ha kevésbé élesen fogalmazva is, de hasonló nyugtalanító gondolatok foglalkoztatják az ősszel magalakult új Bizottságot is, amely sokkal jobban számít a szociális partnerek részvételére a versenyképes, fenntartható növekedési modell kialakításában.

A vita folytatódik, hogy mitől lesz versenyképes Európa, ám a brüsszeli háttérbeszélgetéseken részvevő bizottsági hivatalnokok, kutatók, szakszervezeti vezetők szerint egyértelmű, hogy a háromoldalú szociális egyeztetés intézményét leromboló – e tényt a Bizottság friss kiadványa is rögzíti –, az üzemi tanácsok szerepét jelképesre változtató magyar modell nem kecsegtet sikerrel. Mint Patrick Itschert, az ETUC főtitkár-helyettese európai újságírók előtt kifejtette: azt is várja a szociális párbeszéd felújításától, hogy az Európai Bizottság értésre adja: tűrhetetlen, ami Magyarországon e tekintetben zajlik.