Kis önkormányzatok kerültek nagy bajba

Legalább három önkormányzat is érintett a brókercégek csődjében is oly módon, hogy értékpapírban lévő vagyonukat a Buda-Cashnél vagy a Hungária Értékpapírnál tartották. A 100 milliárd forintnyi nagyságrendű ügyfélpénz eltüntetésével vádolt Buda-Cash felszámolása már elindult, sőt a Befektető-védelmi Alap (Beva) is közölte: péntektől már jelentkezhetnek nála a károsultak a kárigényeikkel. Az önkormányzatok viszont hiába várnak kártalanításra, őket – az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) hasonlóan – a Beva kártalanításából is kizárják. Így csupán abban reménykedhetnek, hogy a számláikon lévő értékpapír-állomány nem, vagy nem teljesen tűnt el.

A Beva 6,1 millió forint körüli kártalanítási limitje egyébként is elég alacsony ahhoz képest, mekkora lehet a települések kára. Ha nincsenek meg az értékpapírok, hasonló nagyságrendről lehet szó, mint a Buda-Cashhez tartozó DRB csoport bankjainál. Ott ugyan több, összesen 84 önkormányzatnak a számlája fagyott be, ám az egyes számlákon kisebb összegek, jellemzően néhány millió vagy tízmillió forint volt. A Buda-Cashnél azonban Almásfüzitő 744 millió, a Hungária Értékpapírnál pedig Alsónémedi és Fót is egy-egymilliárd forintot tartott. A két brókercég közül a Buda-Cash ügye van előrehaladottabb fázisban. Az eddigi hírek alapján pedig eléggé kétséges lehet Almásfüzitő helyzete. A brókercégnél ugyanis főleg állampapírok tűnhettek el, és Almásfüzitő is állampapírokban tartotta a vagyona 87,5 százalékát. A felszámolási eljárás során pedig a felszámoló azt fogja megnézni, az egyes értékpapírokból pontosan mennyi van még meg, ehhez képest mennyi az ügyfélkövetelés, és a meglévő állományt arányosan osztja majd fel a kliensek között.

A Hungária Értékpapírnál lévő önkormányzatok helyzete is rizikós. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi közlései szerint egymilliárd forintnyi ügyfélpénzt tüntethettek el, de a teljes kár egy kötvénykibocsátás miatt 5-6 milliárd forint is lehet. A Hungária Gold Kft. által kibocsátott kötvények kockázatát az önkormányzatok persze, ha nem vásároltak az értékpapírból, nem futják, ha viszont az eltüntetett értékpapírok között olyan állampapírok is voltak, amilyenekben Fót és Alsónémedi is tartotta a pénzét, elveszíthetik a megtakarításukat, vagy annak legalább egy részét.

Az érintett települések közül Almásfüzitő polgármestere, Karánsebesy Lukács úgy gondolja, az államnak kellene valamit tennie az ügyben. A problémájával kereste már Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárát, Matolcsy György jegybankelnököt és Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkárt is, de választ még nem kapott. A Buda-Cash felügyeleti biztosát is kérték, engedje meg, hogy a pénzükről rendelkezzenek, de hiába. Az a szerencséjük, hogy napi likviditási problémát nem okoz a községnek a vagyon befagyása, és a környék nagy adózói is rendesen befizették a közterheket. Az viszont elkerülhetetlen volt, hogy válságköltségvetést készítsen a település, a fejlesztéseket le kellett állítani, ha nem kapják vissza a pénzüket, nem jut útépítésre, az iskola nyílászáróit sem tudják kicserélni, és más energetikai fejlesztések is elmaradhatnak.

Az MNB miatt is vannak a Buda-Cashnél

Karánsebesy Lukács azt is sérelmezi, hogy Almásfüzitő értékpapírjai azért kerültek 2011-ben a Buda-Cashhez, mert korábbi számlavezetőjük, a Cashline megszűnt, az ügyfélállományt pedig a Buda-Cashnek adták át. A portfólió átruházását az időközben az MNB-be beolvadt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy 2011. március 11-i határozatában engedélyezte. A polgármester elismeri, hogy választhattak volna másik vagyonkezelőt is a történtek után, de megbíztak a felügyeletben. Úgy gondolták, azért kerülhet át a pénzük a Buda-Cash-hez, mert a hatóság szerint is jó kezekben lesz ott.