Kudarcba ágyazott sikerek

A múlt évre visszatekintve a gazdaságpolitika sikereként könyveli el a GKI Gazdaságkutató, hogy a kormány mindent megtesz a költségvetési fegyelem erősítésére, az uniós túlzottdeficit-eljárás elkerülésére és a brüsszeli fejlesztési pénzek felhasználására. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy a kamatcsökkentések nyomán olcsóbbá vált a finanszírozás. Az új prognózist bemutató tájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke megjegyezte: részsikernek tekinthető a munkaerőpiac rugalmasságának növelése és a gazdaság fehérítése az áfa beszedésének szigorítása révén.

Ám összességében szerinte a gazdaságpolitikát mégis kudarc. A potenciális növekedés üteme ugyan 0,5 százalékról 1–1,5 százalékra emelkedett, de ez sem elég a felzárkózáshoz, a régió egyik legrosszabbul teljesítő gazdaságává vált a magyar. Ennek oka az, hogy az utóbbi években „elsorvadtak” a beruházások. A tavalyi meglódulást teljes mértékben az uniós alapok serkentették, a külföldi tőke vagy a hazai megtakarítás ehhez nem járult hozzá. Sőt, ha a nagy veszteségek pótlását célzó banki feltőkésítések összegét levonjuk a közvetlen működtőke-befektetésekből, akkor azt látjuk, hogy a pénz kifelé áramlott.

A kudarc második fontos tényezője, hogy a fogyasztás a 2010-es szinten áll, és nyolc százalékkal marad el a válság előtti adattól. Harmadsorban a kudarc okai közé sorolható, hogy az államháztartás szerkezete nem javul, az emberi tőke fejlesztésétől von el pénzt, az adóztatás piactorzító, akárcsak egyes szektorok (például a pénzügyi, a távközlési, a közbeszerzési, a közmű-szolgáltatási, az energia) szabályozása. A magyar gazdaság működési módja kevéssé átlátható és kiszámítható. A kormányzati munka színvonala is rendkívül gyenge. Vásárlóerő paritáson számítva az egy főre jutó nemzeti jövedelemben 2003-ban még nyolc ország állt mögöttünk a térségben, ma már csak három: Horvátország, Románia és Bulgária.

Az idei folyamatokat vizsgálva a GKI négy fő jellegzetességet emel ki. Miközben a beruházások a múlt évi 12 százalékos növekedési ütemről stagnálásba váltanak, a fogyasztás 2,5 százalékkal bővülhet, részben a reálbérek 2,3 százalékos emelkedése, részben a devizahitelek kivezetése miatt. Másodszor, a gazdasági növekedés üteme lassul, ebben nincs is vita az előrejelzők között, inkább a mértékben fedezhetők fel eltérések. A GKI két százalékos GDP-bővülést vár, jövőre pedig 1,7 százalékot. A beruházások – és az uniós pénzek átmeneti – elapadása mellett szerintük lassít az ipar és fékez az építőipar. Ez a jóslat pesszimistább az elemzői konszenzusnál, amely 2,5-2,8 százalékos GDP-növekedést vár az idei évre, amely jövőre 2 százalék közelébe lassul.

A GKI szerint fokozatos felminősítés várható. A Standard and Poor’s pénteki bejelentése is erre utal, bár ennél az intézetnél volt a legrosszabb a magyar adósság besorolása. Vértes András idézte Timothy Asht, a londoni Standard Bank elemzőjét, aki egy minapi budapesti konferencián azt mondta, hogy négy-öt évnyi háborúskodás után a hitelminősítés javulása nem ígérkezik gyors menetnek. A GKI a második félévben várja azt, hogy a minősítés a befektetési kategóriába kerülhet, mert azok a kockázatok, amelyek ezek a cégek elsősorban figyelnek, valóban csökkennek. S negyedszer: folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, a jövedelmet egyes vállalkozói csoportok javára átcsoportosító politika.

Alacsony deficit várható

A költségvetés idei GDP-arányos hiánya 2,2 százalék lehet – a kormány 2,4 százalékot vár –, mint tavaly, és ennek nyomán valamelyest mérséklődhet az államadósság aránya is, de e tekintetben a korábbi év végi gyakorlathoz hasonlóan most is szükség lehet trükközésre: a GKI 76,5 százalékot vetít előre. A kormányzat által lebegtetett adócsökkentések fedezetét azonban nem látja Vértes András, részben a paksi beruházás finanszírozása, részben az államosított vállalatok működtetési költségei miatt, miközben a nagy ellátó rendszerekben már így is elviselhetetlenek a feszültségek.