NGM-államtitkár: Innováció nélkül oda jutunk, mint a váci Forte gyár

Most már egy telefon kis kamerájával élesebb képet lehet készíteni, mint azzal a kelet-német gyártmányú géppel, amivel régen Glattfelder fényképezett. „Ha új technológiák jelennek meg a piacon, akkor egyes vállalatok eltűnhetnek, vagyis az innováció az életben maradás feltétele” – hangsúlyozta az államtitkár.

Éppen ezért 2015-ben sokkal több pénz lesz innovációra. Az idei évben a vissza nem térítendő uniós források elérhetik a 256 milliárd forintot, és lesz 30 milliárd visszatérítendő forrás is. „Még soha nem volt ennyi pénz kutatás-fejlesztésre” – emelte ki. Az EU is úgy ítélte meg, hogy több pénz kell erre a területre, de ez egybeesett a magyar kormány akaratával is.

Európa úgy tűnik, hogy kezd lemaradni a globális versenyben, és fennáll annak a veszélye, hogy egy évtizeden keresztül nem növekszik az unió, különösképpen az eurózóna gazdasága. Ebből a helyzetből a kitörésre új technológiákkal látnak esélyt.

Az energiafüggőség csökkentését fontosnak nevezte Glattfelder, hiszen az unió energiafüggősége egyre riasztóbb. Az évtized végére 500 milliárd euró lesz a mostani 400 milliárdos energiaimport. Ha az olaj ára felszalad a mostani alacsony szintről, akkor még több lesz.

Glattfelder fontosnak tartja, hogy a K+F támogatásokat „értelmes nagyságú” projektekre szabják. Nem lenne jó, ha a leginnovatívabb kis és közepes méretű vállalatokat kiszorítsák a támogatási körből, mert túl nagyon a projektek. „Ha megpróbálják kizárni a kkv-kat, akkor nem lehet jogszerűen felhasználni a forrásokat. Kell, hogy legyenek kisebb összegű pályázatok” – hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy mikor és hogyan törhetünk ki a mérsékelten innovatív országok közük, Glattfelder azt mondta, hogy a fakereket nem érdemes újra feltalálni: az elmúlt időszakból elő tudna venni az ember olyan példát, amikor értelmetlenül használtuk fel az EU-pénzeket. Ha újra és újra fakerék feltalálásával foglalkozunk, attól a magyar gazdaság nem megy előre – mutatott rá. Olyan innovációkra van szükség, amelyet a nemzetközi piacon el tudok adni. Azt kell tudni, hogy a piacnak mire van szüksége, mert ha nincs termék, akkor nem leszünk jobbak, akkor nincs több munkahely és nagyobb GDP. „Oda jutunk e nélkül, mint a váci Forte gyár” – mondta Glattfelder.

A gazdasági növekedés mögött az autóipari és a járműipari áll ma Magyarországon, de az autóknak a fejlesztése jelentős részben nem nálunk történik meg. Ezeket az innovációs központokat is Magyarországra kell hoznunk – tette hozzá.

Egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy nem állunk jól a munkaerő hatékonyságában az iparban. Alulról a 7-8-ak vagyunk az unióban a mérnöki diplomát szerzők arányát tekintve. Erősíteni kell azt, hogy több olyan mérnökkel rendelkezzünk, aki képes részt venni az ipari tevékenységben – mondta Glattfelder.

Rámutatott arra is, hogy a kereskedelmi hiánynak fontos szerepe volt abban, hogy kezelhetetlenné vált a válság Európában. „Ha nem hozunk vissza ipari kapacitásokat Európába, akkor az unió nem fog tudni fizetni ez energiahordozókért” – vélekedett.

Évente Magyarország 7-8 milliárd eurót költ el energiára, nagyjából annyit, amennyi a külkereskedelmi többletünk. Erre az a megoldás, hogy többet kell termelnünk. „Ha nem emeljük 22 százalékról 30-ra az ipar arányát a GDP-ben, akkor elképesztően sérülékenyek leszünk a válságokra. Európát stabilabb alapokra kell helyezni, hiszen ha nem termelünk, akkor nem tudunk majd fizetni az olajért a nemzetközi piacokon.”

Az uniós pályázatoknál jó ha van külföldi partner

A közvetlen brüsszeli uniós pályázatoknál ajánlott bevonni külföldi partnereket, ha a hazai cég mindenképpen el akarja nyerni az uniós forrást – hangzott el a Világgazdaság innovációs konferenciájának inspiráló vállalati megoldásokat bemutató részében. „Egyedül induló magyar vállalkozásnak ugyanis nincs sok esélye” – emelte ki Mészáros Csaba, a járműgyártásban kompozit megoldásokat alkalmazó Evopro elnöke.

Oszkó Péter , a start-upok üzleti inkubációjával és nemzetközi piacokra juttatásával foglalkozó Oxo Labs tulajdonosa az uniós Jeremie-programok tanulságairól tartott előadást. Kiemelte: az ország bővelkedik elérhető pénzforrásokban az innováció terén, ennek ellenére a visszatérítendő forrásokat pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtó Jeremie-alapok kihelyezései messze elmaradnak a várakozástól. „Magyarország azt vállalta, hogy sokszorosát költi el a Jeremie-programokra, mint a szomszédos országok, még kérdés, hogy ez jó döntés volt-e”- mondta. Szerinte nem pénz, hanem humánerőforrás kérdése az, hogy ne legyen kudarc a hazai Jeremie-story. Kiemelte: félidőben vagyunk, döntetlen az állás, abban a tekintetben, hogy sikertörténet lesz-e.

Pálinkás: óvatosságot a start-up inkubátorházak létrehozásánál

Június és október között jelennek meg a 2014-2020-as időszak új uniós innovációs kiírásai a vállalkozások számára – emelte ki Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke a konferencián. 

Lapunk korábban írásban elküldött kérdéseire válaszolva elmondta: a jelenlegi kutatás-fejlesztési, innovációs rendszerben problémaként az alacsony béreket, a versenyképtelen infrastruktúrát, a fókuszálás hiányát és a változásoktól való félelmet látja. Az egészségipart, az energetikát, az irányítástechnikát, az anyagtudományt és a környezetkímélő technológiákat nevezte meg olyan területekként, ahol az NKFI Hivatal szorgalmazza a kutatás-fejlesztést, innovációt.

Még sokat kell várni az innovációs pénzekre

A Széchenyi 2020 egy 34 milliárd eurós keret, amivel Magyarország számolhat. A pénz 60 százaléka gazdaságfejlesztésre irányul – mondta Harsányi Gábor, a GoodWill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. igazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

Több pénzt jut feldolgozóiparra, de kevesebb más ágazatokra. A szakértő aggályosnak nevezte, hogy nagyobb volumenű gazdaságfejlesztési forrás mellett szűkítik a hozzáférhetőséget.

Hazánk a harmadik legerősebb csoportban található az innovációs teljesítmény terén a négy csoportra osztható EU-ban – mondta Török Ádám akadémikus az innovációs konferencián.

Az MTA főtitkára előadásában kiemelte: Magyarország és a környező országok a közepes fejlettség csapdájával („middle income trap”) küzdenek, vagyis a folyamatos és jelentős működőtőke-beáramlás sem tudja kiemelni ezeket a gazdaságokat az alacsony hozzáadott értéket termelő „bedolgozói” szerepből. Ezzel kapcsolatban arra az érdekes tényre hívta fel a figyelmet, hogy a magyar feldolgozóipari exportban a high-tech kivitel aránya meghaladja az amerikaiét, azonban ez a mutató csalóka, mert ezt a listát Málta vezeti, ahol ugyanis sok összeszerelő üzem van.