Nincs többé titkos számla
Megnehezítette az adóterhek alól kibújni akaró olasz polgárok dolgát a római kormány, miután a múlt héten két megállapodást is aláírt olyan országokkal, ahová azok évtizedek óta rutinszerűen viszik ki a pénzüket. Svájc után Liechtenstein is elfogadta, hogy a hatóságok kérésére kiadja az olasz állampolgárok ottani számláinak adatait (a megállapodás parlamenti jóváhagyása után).
Adrian Hasler liechtensteini pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy 2017-re megteremtik az automatikus információszolgáltatás feltételeit, tehát kérés nélkül tájékoztatást adnak a számlákról, természetesen nem csak az olasz ügyfelek esetében. Ezzel a hercegség is eleget tesz majd a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott, a banktitok végét jelentő közös információs szabványnak, amelyet tavaly októberben 51 ország fogadott el – Magyarországot is beleértve –, és további mintegy 80 jelezte csatlakozási szándékát, köztük Kína.
A z olasz kormány adóamnesztiával igyekszik felgyorsítani a pénzek hazaérkezését: a szeptember 30-ig bevallott külföldi számlákon levő összeget 12,5 százalékos adó mellett lehet hazavinni – a késedelmi pótlékon felül –, és ezt is csak a 2010 utáni tőkenyereségre kell megfizetni. (A tőkenyereség-adó Olaszországban magánszemélyeknek 26 százalék, társaságoknak 27,5 százalék.) A büdzsé várható bevételéről a kormányfő, Matteo Renzi annyit írt a Twitteren már a svájci egyezség után, hogy eurómilliárdokat vár, a gazdasági minisztérium szakértői pedig 7–10 milliárd euróra becsülték a szomszédból hazacsábítható összeget. A Swissleaksre feltett lista szerint csak az HSBC svájci leánybankjánál mintegy 7 milliárd eurót tart 7499 olasz magánszemély, a Bloomberg pedig korábban úgy becsülte, hogy mindent összevéve nagyjából 160 milliárd euróra rúghat a külföldi olasz számlák végösszege.
Az adóamnesztia nem újdonság Olaszországban, többek között Silvio Berlusconi kormánya is adott ilyet 2009–2010-ben; ennek keretében összesen 1,7 milliárd eurót vallottak be a megtértek a hatóságoknak, és csupán 83 millió eurót fizettek be utána. Most az olaszok jobban rá lesznek szorítva erre, mint ahogy feltehetően más országok polgárai is, mert mind Svájc, mind Liectenstein eleget akar tenni 2017-re az OECD-szabványnak. Liechtenstein már kikötötte: a jövőben az olaszoknak csak úgy lehet számlájuk a hercegségben működő bankokban, ha vagy önként együttműködnek az ottani hatóságokkal adataik feltárásában, vagy igazolják, hogy ugyanezt megtették Olaszországban. A kitárulkozás fontosságát hangsúlyozta milánói sajtóértekezletén Eveline Widmer-Schlumpf svájci pénzügyminiszter is, aki szerint újabb fontos lépés következik, mert középtávon már az automatikus számlainformációról szóló egyezményt írják alá Németországgal.
A királynő bankja is gyanús
Vizsgálatot folytat a német ügyészség a Coutts zürichi és svájci fiókjainál - közölte a múlt héten a brit privátbank tulajdonosa, a 80 százalékban állami Royal Bank of Scotland (RBS). A több mint háromszáz éves Coutts mintegy 32 ezer ügyfél összesen nagyjából 21,5 milliárd fontnyi vagyonát kezeli, egyebek közt II. Erzsébet királynőnek is van ott számlája – emlékeztetett a The Guardian –, Svájcban csak 1987 óta működik. A privátbanknál az USA illetékesei is vizsgálódnak már egy ideje, hogy nem segítettek-e az Egyesült Államok polgárainak az adózás elkerülésében. Az RBS még tavaly eladási listára tette a 15 éve a kezében levő Couttst.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.