A szegények jártak pórul: sokan kimaradtak a rezsicsökkentésből

Az árváltozások hatása másként érvényesül az egyes társadalmi rétegek esetében, tekintve, hogy fogyasztási szerkezetük, amit a fogyasztóiár-index számításán belül a súlyarányok tükröznek, eltér az országos lakossági átlagtól.

A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es árváltozásokat vizsgáló kiadványa szerint a fogyasztói kosárban a jövedelmekhez mérten igen jelentős az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók súlya. A társadalmi rétegek közül e két termékcsoport súlya a nyugdíjas háztartások esetében megközelítőleg 37 százalék, az alacsony jövedelmű háztartásoknál mintegy 40 százalék, azaz magasabb, mint a lakosság egészének esetében (33százalék).

A nagyobb súlyarány miatt a 2014. évi újabb rezsicsökkentő árintézkedések, valamint a csökkenő élelmiszerárak hatása erőteljesebben húzta lefelé a fogyasztóiár-indexüket. Alapvetően ez az oka annak, hogy 2014-ben a nyugdíjasok körében az éves átlagos fogyasztóiár-csökkenés nagyobb volt, mint a lakosság egészénél – magyarázza a KSH.

2014-ben a fogyasztói árak a nyugdíjas háztartásoknál 0,6, a lakosság egészénél 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. Tavaly csak az alacsony jövedelmű háztartások esetében emelkedtek a fogyasztói árak (0,2 százalékkal), ugyanis e háztartások nagyobb arányban fűtik házaikat egyéb fűtőanyaggal (fával, illetve szénnel), amelyek fogyasztói ára 2,6, illetve 1,9 százalékkal emelkedett. Ezen kívül esetükben a szeszes italok, dohányáruk árának jelentős emelkedése – a fogyasztási szerkezetükben képviselt magasabb arányuk miatt – nagyobb mértékben érintette őket.