Athén: se reform, se pénz

Meredeken romlottak a hét végére Görögország szuverén adóskockázati mutatói a londoni piacokon. A Markit londoni elemzői szerint a piacok újfent attól tartanak, hogy a görög válság tovább terjed az euróövezeti periféria országaira, ennek jelei már érezhetőek voltak, hiszen a portugál, az ír és az olasz adóskockázati felárak (CDS) is kéthavi csúcsra kerültek. Igaz, ezek még mindig fényévekre vannak a görögökétől: az ötéves papírok esetében a CDS-tranzakciók középárfolyama 2300 bázispont közelébe került.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is az euróövezetből való görög távozás kockázataira utalt hétvégi közleményében, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pedig nyíltan beszélt arról, hogy kollégáival egy B-terven dolgoznak arra az esetre, ha nem születik megállapodás Athénnal. Az aggodalom annak szól, hogy az athéni államkassza vészes sebességgel ürül ki, ám még mindig nem sikerült megegyezni a hitelezőkkel a 240 milliárd eurós mentőhitelprogram folytatásáról.

A pénteki rigai találkozó is kudarcba fulladt, pedig a kezdet biztató volt: Janisz Varufakisz pénzügyminiszter a találkozó előtt publikált blogbejegyzésében jelezte, kormánya hajlandó engedményeket tenni a megállapodás érdekében. Késznek mutatkoznak olyan reformok végrehajtására is, amelyeket addig elvetettek, például a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban.

Felvetette egy részleges privatizáció lefolytatását, független adóhivatal létrehozását is, nem engedett azonban a nyudíjak és a bérek további csökkentésével kapcsolatos elutasításból. Később azonban kiderült: Varufakisz ezzel le is tudta újabb reformok közlését, így nemhogy jó hírek nem érkeztek a lett fővárosból, de az euróövezeti vezetők egyike sem csinált titkot abból, milyen kritikus hangvételű és mennyire sikertelen egyeztetés zajlott.

A kormány pénzszerzési próbálkozásai már a görögök körében is népszerűtlenné teszik a bő három hónapja hivatalba lépett vezetést. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a hétvégén helyi vezetőket próbált meggyőzni annak a lépésnek a helyességéről, amellyel állami alapokból vonnak el pénzt, hogy a törlesztőrészletekre és a közszférában dolgozók bérére, illetve a nyugdíjakra is jusson.

Miközben az Egyesült Államokban a vállalatok főleg részvény- vagy kötvénykibocsátással vonnak be friss pénzt, a kkv-k többnyire bankoktól vesznek fel hitelt. Ezen kíván változtatni a bizottság, amelynek ellenzői szerint a tagállamok ellenállásán bukhat el a terv.

Miközben az Egyesült Államokban a vállalatok főleg részvény- vagy kötvénykibocsátással vonnak be friss pénzt, a kkv-k többnyire bankoktól vesznek fel hitelt. Ezen kíván változtatni a bizottság, amelynek ellenzői szerint a tagállamok ellenállásán bukhat el a terv. -->