Ebben a hónapban a pénzügyi és a makrogazdasági mutatók sem teljesítettek jól. A GYIA tíz részindexe közül összesen három hatott kedvezően a növekedésre. Mindez azt sugallja, hogy a konjunktúra megtört áprilisban, de egyelőre nem kell túlzott lassulásara felkészülni, hiszen a hosszú távú trend továbbra is egy viszonylag magas növekedési pályát rajzol ki.
Az alacsony inflációs környezet miatt a reálkamat növekedett, a rövid és hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség szintén emelkedett, miközben a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéke csökkent. Mindez lefelé húzta a GYIA-t. A negatív folyamatokat kompenzálta, hogy az Ifo-index emelkedett, és a pénzkínálat reálértéke tovább bővült – utóbbi jórészt a jegybank növekedési hitelprogramjának hatására.
A reálgazdasági részindexek ennél is rosszabbul teljesítettek. Egyedül a keresetek növekedése hatott kedvezően a GYIA-ra, miközben a fogyasztási hitelek állományának visszaesése, a munkakeresés átlagos időtartamának növekedése (17,8 hónapról 17,9-re), és az ipar teljesítménye is lefelé húzta az indexet. Nem csak az ipari termelés szezonálisan igazított visszaesése, hanem a rendelésállomány csökkenése is negatívan hatott a GYIA-ra.
Idén leginkább arra támaszkodhat a magyar gazdaság, ami áprilisban is támogatta a GYIA-t: vagyis a bérek növekedésén keresztül a belső kereslet bővülése lehet a motor. Mivel a tavalyihoz hasonlóan ebben az évben sem várható emelkedés a fogyasztói árakban (sőt, az év első negyedévében folyamatosan csökkent az árindex), így a reálkeresetek olyan gyorsan, mintegy 3-4 százalékkal növekedhetnek, mint a nominálbérek.
Ráadásul több jel is mutat arra, hogy a válság óta tapasztalható óvatossági megfontolások kezdenek mérséklődni, vagyis a háztartások már nem csak megtakarításaik növekedésével foglalkoznak, hanem szeretnék elkölteni a többletjövedelmet. A devizahitelek kiváltása egy fontos bizonytalansági faktort tüntet el a gazdaságból, ráadásul a törlesztőrészletek csökkentése szintén az elkölthető jövedelmet növeli. Szintén a fogyasztás bővülése felé mutat, hogy a munkaerő-piac javulása már nem csak a közmunkának, hanem a vállalati szektornak is köszönhető.
Mindez azt mutatja, hogy idén a belső kereslet hajtóereje a fogyasztás lehet, de valamelyest a beruházások is hozzájárulhatnak a bővüléshez. Ez utóbbi már nehezen tud gyorsabb ütemben növekedni a tavalyi 14 százalékos robbanás után, hiszen az uniós pénzek lehívása aligha gyorsulhat a 2014-eshez képest. A hitelprogramot ugyan kiterjeszti az MNB, de itt sem lesz könnyű túlteljesíteni az előző évet. Felhasználási oldalról az export növekedése is támogathatja a gazdaság bővülését, amely az élénkülő európai konjunktúra miatt járulhat hozzá a növekedéshez. Igaz, a belső kereslet bővülése emeli az importot, így a nettó export növekedési hatása visszafogott lehet.
Termelési oldalról vizsgálva az ipar kibocsátása tovább emelkedhet, nagyrészt még most is az autógyárak termelésének bővülése miatt, de vélhetően a legtöbb feldolgozóipari ágazat növekedhet a következő hónapokban. Az építőipar azonban már nem mutat majd olyan nagy hozzájárulást a GDP-hez idén, mint tavaly. A termelési oldal legnagyobb komponensét, a szolgáltatások növekedését a fogyasztás bővülése garantálhatja.
Így készül a GYIA
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.