Matolcsyék szembeszállnak a forint erősödésével: Jönnek még kamatvágások

Az erősödő forintárfolyam ellenére sem csökkentette nagyobb mértékben az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa a mai ülésén, mint márciusban. A 15 bázispontos kamatvágással új történelmi mélypontra, 1,8 százalékra süllyedt a kamat, amivel nem okozott meglepetést Matolcsy György vezette testület. A központi bank továbbra is a fogyasztói árak csökkenése miatt lazít a monetáris politikáján, amely a közelében sincs az MNB 3 százalékos céljának. Egyelőre a belső kereslet növekedésének sincs érdemi inflációs hatása.

Januárban még rekordalacsony szinten állt az inflációs index: akkor 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, februárban azonban már csak 1, márciusban pedig 0,6 százalékkal esett az árindex. Igaz ugyan, hogy az inflációs indexet nagyrészt olyan egyszeri hatások tartják negatív tartományban, mint a rezsicsökkentés és az olajárak zuhanása, de egyre inkább fellelhetőek a másodkörös inflációs hatások.

A Monetáris Tanács kamatdöntés utáni közleménye arra utal, hogy a jegybankárok is tartanak ettől. A korábban beérkezett adatok alapján az inflációs várakozások módosulásával érvényesülő másodkörös hatások kialakulásának – elmúlt hónapokban megemelkedett – kockázata továbbra is fennáll – írják. Ezért a kamat további csökkentését és tartósan laza monetáris kondíciókat vetítenek előre.

Szakértők egyetértenek abban, hogy középtávon a jelenleginél alacsonyabb kamatszinttel érthető el a 3 százalékos inflációs cél, éppen ezért a központi bank a következő hónapokban – a márciusi és áprilisihoz közeli mértékben – tovább csökkenti a kamatot. A ráta 1,5 százalékig süllyedhet az elemzői várakozásokból számított medián szerint. Vannak azonban olyan szakértől is, akik úgy látják, hogy ennél is alacsonyabb kamatszint mellett érhet véget a ciklus.

Növekvő kockázatok

Az állíthatja meg a magyar kamatvágási ciklust, ha az amerikai Federal Reserve idén elkezdi emelni a kamatot, ám akkor is a lazítás befejezésére kényszerülhet az MNB, ha Görögország csődbe megy. A bizonytalan nemzetközi környezetet pedig a jegybak is értékeli. A Fed kamatemelésére lehet ugyan számítani, ám ha nem vágja túl alacsonyra – csak 1,5 százalék közelébe – a kamatot az MNB, akkor sokak szerint egy ideig a Fed szigorítási ciklusa mellett sem kényszerül kamatemelésre. A legtöbb elemző azonban már azzal számol, hogy a jövő év végére az MNB a mostaninál magasabb szintre emeli az irányadó rátát.

Az 1,5 százalékosnál alacsonyabb (1,1–1,3 százalékos) kamatmélypontra számító elemzők gyakran azt emelik ki, hogy Balog Ádám, az MNB alelnöke a Reutersnek a hónap elején azt mondta, inkább egy hosszabb, mint egy rövidebb kamatcsökkentési periódust tart szükségesnek. Hozzátette, elképzelhető, hogy az 1,5 százalékos lengyel alapkamat alá vigyék a magyar rátát, de az is lehet, hogy nem tesznek így.

Ráadásul a piac már be is árazta azt, hogy az MNB 1,5 százalékáig csökkenti a kamatot, amire az Equilor elemzői is felhívták a figyelmet. Vagyis azzal, hogy még további 30 bázispontot vágnak, nem fogják elérni a forint érdemi gyengülését. A forint éppen elég erős: az eurót 300 forint közelében jegyzik, és a múlt héten 296-os árfolyam mellett 15 hónapos csúcson is járt a hazai deviza. Ez igen kellemetlen az MNB-nek, hiszen leginkább a forint gyengülésén keresztül tudnának inflációt importálni. Balog Ádám szerint a forint erősödése inkább egy hosszabb, mint egy rövidebb kamatcsökkentési szakasz mellett szól.