A beruházások kedvező alakulását támogatta, hogy begyorsult az uniós források lehívása. Ezt bizonyítja, hogy a leggyorsabban, egy év alatt 28 százalékkal növekvő szállítási és raktározási ágazaton belül a vasúti-, közúti- és autópálya-építések dinamikusan növekedtek. A bővüléshez hozzájárult a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése is. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az EU-források lehívása ebben az évben is gyors maradhat, hiszen most lehet utoljára felhasználni a 2007-2013-as ciklus forrásait. „A költségvetésbe még több állami beruházást terveztek be erre az évre a tavalyinál” – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hasonlóan látja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza is, aki szerint mindez idén még pörgetheti a beruházásokat és a gazdaságot.
A feldolgozóiparban kiugróan, 13 százalékkal nőttek a beruházások, amit elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatoknál tapasztalt bővülés okozott a KSH szerint. Nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre még az élelmiszer-, gyógyszeripar, vegyi anyag, valamint a számítógép, elektronikai optikai termékek gyártása területén. Hét évig tartó visszaesés után 2014-ben 7,7 százalékkal nőtt az üzleti ingatlanfejlesztéseket és a lakásépítéseket tartalmazó ingatlanügyletek ágazat beruházási aktivitása. Balatoni András szerint a kedvező tendencia folytatódhat: a lakosság beruházásai emelkedhetnek idén, mert a mérlegalkalmazkodás befejeződik. Az ingatlanárak alacsony szintről kezdtek el emelkedni, vagyis az itt már látszik némi élénkülés – tette hozzá.
A vállalati szféra beruházásait az uniós források lehívása mellett a növekedési hitelprogram támogatta tavaly, idén pedig ennek kiterjesztése adhat új lendületet – vélte Balatoni. Suppan hozzátette: kedvező, hogy a kockázatosabb cégek is olcsó hitelhez juthatnak, és lakóingatlanok építésére is lehet fordítani ezt a forrást. Ha tartós marad a gazdasági növekedés, visszatér a lakossági bizalom és a hitelkamatok is alacsonyan maradnak, akkor az ingatlanpiac is növekedésnek indulhat.
A KSH szerint az elmúlt év beruházásainak negyede uniós forrásokból valósult meg a különböző operatív programok keretében. Tavaly a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházásai 15 százalékkal emelkedtek. Egyelőre azonban továbbra is a nagyvállalatok fejlesztettek legtöbbet: a beruházások négyötödét a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok valósították meg 2014-ben.
Tavaly már eléggé magas volt a bázis, így le fog lassulni a beruházások növekedésének dinamikája ebben az évben, vagyis Balatoni arra nem számít, hogy kedvező múlt évi növekedés megismételhető lenne. „Amikor emelkedik a kereslet, annak lehet beruházásösztönző hatása, pusztán azért mert bővül a fogyasztás” – vélte. Balatoni szerint 2015-ben a vállalati szférában az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói ágazatok beruházásai növekedhetnek. Suppan pedig úgy látja, a javuló európai kereslet, ezen belül is az autóeladások felfutása szintén támogatja a beruházások alakulását, így az idén összességében 2-2,5 százalékkal növekedhetnek a beruházások.
Dübörög a közép-magyarországi régió
A beruházások viszonylag nagy részét továbbra is az ország legfejlettebb részében, Közép-Magyarországon hajtják végre. Tavaly a közép-magyarországi (az összes beruházás 46 százaléka itt valósult meg) és a dunántúli régiók együttesen a beruházások több mint háromnegyedét tették ki, ezen belül a közép-dunántúli vállalkozások beruházásai számottevően nőttek. Az észak-magyarországi és az alföldi cégek egyedi nagyberuházásainak eredménye, hogy az elmúlt évben a fejlesztések egynegyede náluk valósult meg; 2010 óta jelentősen megnőtt a vidéki szervezetek beruházásainak súlya, köszönhetően a Mercedes kecskeméti, a Suzuki esztergomi, valamint az Audi győri nagyberuházásainak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.