Az IMF Athén mumusa

Görögország kifuthat az időből a hitelezőivel folytatott egyezkedéseken – figyelmeztetett az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) igazgatója, Klaus Regling a német Bildnek adott interjúban. Ha Athén nem tud záros határidőn belül megállapodni az elvárt reformokról, akkor nem jut pénzhez, az pedig fizetésképtelenséget jelent – mondta az eurózóna válságkezelési szervezetének vezetője. Már az is veszélyes lenne, ha Görögország elmaradna egy törlesztéssel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben, mert ez hatással lenne a többi hitelezőre, például ránk is – idézte Reglinget a Reuters. Az ESM is csak akkor tudja meghosszabbítani a hitelezést, ha bevezetik a reformokat – tette hozzá –, és ez az egyetlen módja annak, hogy Görögország fiskális egészsége helyreálljon.

A görög kormány tagjai az utóbbi napokban ugyanolyan egymásnak ellentmondó kijelentéseket tettek Athén fizetési képességéről és hajlandóságáról, mint az elmúlt hetekben többször is, mindannyiszor megkavarva a piacokat. A mostani nyilatkozatdömpinget az teszi fontossá, hogy a következő hónapban Athénnak négy részletben 1,6 milliárd eurót kell átutalnia az IMF-nek, az első, 308 milliót június 5-én. Erre még van is pénze – állította egy az ország likviditási helyzetére rálátó forrás a Bloombergnek –, és akkor nyerhet egy újabb hetet a tárgyalásokra. Sőt, az IMF szabályai szerint azt is megtehetik, hogy egy összegbe vonják össze a havi törlesztéseket (más országok esetében volt már erre precedens), ez esetben június 19-ig nyernek időt. Ezt azonban kérni kell, amit Athén még nem tett meg, és a Reutersnek nyilatkozó egyes kormányzati illetékesek szerint jobb is vigyázni: ha ugyanis úgy vetik fel az összevonást, hogy még nincs megállapodás, nem látni, miből lesz pénz június 19-re, akkor maga a kérés is pánikot válthat ki a lakosság körében és az is kiveszi a pénzét a bankokból, aki eddig nem tette.

Ha Görögország nem fizet az IMF-nek, akkor a hitelminősítők még nem vágják egyből a fizetésképtelen kategóriába, mert mint korábban világossá tették, a Valutaalapot speciális hitelezőként kezelik. Az viszont megeshet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) erre elzárja a görög bankok elől a hónapok óta egyedüli forrásukként szolgáló rendkívüli likviditási támogatást (ELA) – ami ugyancsak pánikhoz vezethet, hiszen a pénzintézeteknek nem lesz más választásuk, mint hogy kivételi korlátozásokat vezessenek be.
Van még esély a vészforgatókönyvek elkerülésére, bár tegnap csak telefonkonferencián egyeztetettek az Európai Unió, az EKB és az IMF alkotta brüsszeli csoport képviselői a görög kormány illetékeseivel (hírek szerint ezt ma és holnap folytatják, magasabb szinten). A nyitott kérdések nem változtak: a nyugdíjreform, az általános forgalmi adó kulcsai, az elsődleges költségvetési többlet mértéke. Utóbbinál a brüsszeliek állítólag elfogadnák a GDP 1-1,5 százalékát (a mentőcsomag feltétele 2015-re 4,5 százalék volt), amire a görögök azt mondják, hogy ezt már el is érték – tárgyalópartnereik azonban kételkednek ebben.

Idegesebbek lettek a piacok

Egyhavi mélypontra nyomták tegnap az eurót a dollárral szemben a felerősödött politikai kockázatok: a közös pénz 0,9 százalékkal az 1,0884-es szintig süllyedt. A görög bizonytalanságokat ugyan megszokták a befektetők, de az aktuális IMF-törlesztés esetleges elmaradásának híre – még ha gyorsan cáfolták is – mégis hatott, csakúgy, mint az, hogy az esetleges reformmegállapodást az övéivel se könnyen fogadtatja majd el Alekszisz Ciprasz kormányfő. Nem tett jót az euró árfolyamának a hétvégi spanyol helyhatósági választás sem, amely azt tükrözte, hogy a választóknak elegük van a szigorító intézkedésekből, illetve az azokat bevezető pártokból. Ezek az aggályok domináltak a kötvénypiacon is: a német tízéves kötvény hozama 0,56 százalékra csökkent, a svájcié negatívba fordult (ebben a hónapban először), a kétéves görög kötvény hozama viszont 2,8 százalékponttal 25 százalék fölé emelkedett.