Erős növekedés tavasszal

Tavasszal is lendületben magyar a magyar gazdaság a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint, így nagy esély van arra, hogy a második negyedévben sem csúszik 3 százalék alá a GDP növekedési üteme. A Világgazdaság mutatószáma szerint havi szinten sem tört meg a növekedés lendülete, amit a javuló munkaerő-piaci helyzet és az ipari termelés is támogat.

Az idei első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, és ugyan a GYIA áprilisban és májusban ennél kissé alacsonyabb bővülésre utal, nem kell attól tartani, hogy igazán lassulna a gazdasági növekedés. Áprilishoz képest 0,12 százalékkal nőtt a GYIA, a pozitív szám pedig továbbra is kedvező folyamatokat tükröz. Májusban a pénzügyi és a makrogazdasági részindexek többsége felfelé húzta a főindexet, ami arra utal, hogy a gazdaság növekedésének szerkezete egészséges lehet.

A pénzügyi indexek közül a pénzkínálat reálértékének növekedése – amiben kulcsszerepe lehet még most is a jegybank hitelprogramjának –, az Ifo-index emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség csökkenése támogatta a GYIA növekedést. Két részindex, a reálkamat növekedése és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított esése lefelé húzta a főindexet.

A makrogazdasági részindexek közül a fogyasztási hitelek állományának visszaesése és az ipari rendelésállomány kedvezőtlen alakulása rontotta a GYIA értékét, ugyanakkor az ipari termelés növekvő trendje, a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése (17,4 hónapról 17,3-ra), valamint a reálbérek emelkedése kedvezően hatott.

Idén – ahogy a GYIA adataiból is látszik – a munkaerő-piac javulása és a reálbérek dinamikus emelkedése lehet a gazdasági növekedés fő motorja. Ezek a tényezők nagymértékben hozzájárulnak a fogyasztás bővüléséhez. Igaz, a reálbérek növekedésében fontos szerepet játszik a rezsicsökkentés és az olajárak zuhanása miatt alacsony szinten ragadt infláció, az év hátralévő részében pedig a banki elszámoltatás egyszeri hatása is a fogyasztás élénkülését segíti. Az azonban látszik, hogy a háztartások még most is óvatosak: többletfogyasztásukat lehetőség szerint nem hitelből szeretnék megvalósítani, hanem leginkább a nagyobb rendelkezésre álló jövedelmet fordíthatják erre a célra.

Termelési oldaltól továbbra is az ipar és a szolgáltatások, felhasználási oldalról pedig a belső kereslet lehet a növekedés hajtóereje. Igaz, már elsősorban a fogyasztás segítheti a GDP bővülését. Jó hír, hogy az élénkülő európai gazdaság hatására a nettó export is támogathatja a növekedést, amelyben már nem csak az autógyárak termelésbővülése játszik szerepet. Összességében a kedvező adatai alapján úgy látszik, hogy idén 3 százalék felett maradhat a gazdaság növekedési üteme a tavalyi 3,6 százalék után, ami nyolcéves rekordot jelentett.

A növekedést azonban még számos egyszeri hatás hajtja idén és részben jövőre (gyors uniós forráslehívás, rezsicsökkentés és olajárzuhanás, banki elszámolás), amelyeknek a lassú kifutása várható. A növekedés azonban mindezek elmúlásával is 2 százalék közelében alakulhat, ha fennmarad az európai konjunktúra.

Így készül a mutató

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).