Ezt tervezi a kormány

Marad a bérbefagyasztás a közszférában, az életpályamodellben érintett ágazatokon (rendvédelmi szervek, pedagógusok, orvosok és a közigazgatási dolgozók) kívül nem lehet számítani béremelésre, mert erre nem jut pénz jövőre, és valószínűleg a következő két évben sem – derül ki a konvergencia programból, amelyet csütörtökön nyújtott be a kabinet az EU-nak.

A kormány a programban a korábbiaknál gyorsabb hiány- és adósságcsökkentéssel számol, úgy gondolják, 2018-ra már a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az adósság szintje, a deficit azonban ekkor is 1,6 százalékos marad. A tavalyi programban még 2,8 százalékos hiányt jelzett előre 2015-re a kabinet, ám ma már csak 2,4 százalékost jósol – és annak ellenére nem is módosított a költségvetésben meghatározott célon, hogy a tavaly őszi makrogazdasági pályát teljesen átírta.

A kormány most nagyobb növekedéssel és alacsonyabb inflációval számol, úgy gondolják, hogy a gazdaság ebben az évben is 3,1 százalékkal fog emelkedni (míg korábban csak 2,5 százalékos bővülést vártak), ám úgy gondolják, hogy éves átlagban nulla százalékos lesz a fogyaszói árindex. Az év eleji negatív tartományból ehhez persze az esztendő második részében már emelkedő infláció szükséges. Így a drágulási ütem középtávon visszatér a jegybanki célhoz: jövőre még 1,6 százalékos lesz, de aztán szépen lassan a 3 százalék közelébe emelkedik.

Ez egyébként annyit is jelent, hogy kiderült: a jövő évi büdzsében 1,6 százalékos inflációval számol a kormány, vagyis ennyivel emelkednek majd január elsejétől a nyugdíjak. (Novemberi nyugdíj-kiegészítés pedig nem lesz, hiszen az idei 1,8 százalékos emelés bőven a várható infláció felett van.)

Mindeközben a növekedés  ugyan jövőre visszaesik 2,5 százalékra, de ez csak átmeneti lesz. A fogyasztás növekedése és az európai konjunktúra, no meg az alacsony olajárak is egyszerre segítik ugyanis a magyar növekedést középtávon is, az átmeneti kis lassulást pedig csak az uniós ciklusváltás okozza: a beruházások emiatt egy picit visszaesnek majd 2016-ban, de aztán tovább fognak emelkedni.

A jövő évi költségvetést a dokumentum konzervatív tervezésűnek nevezi,  és hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatóság jegyében azt már most tervezi elfogadtatni a kabinet. Ennek részleteiről sokkal többet az EU-nak sem árulnak el, csak megerősítenek néhány korábban már sejtett intézkedést (például, hogy kiterjejesztik az online pénztárgépeket, várhatóan egyébként a szolgáltatóiparra), de közlik azt is, hogy jövőre is várnak az állami vagyon értékesítéséből bevételeket  - ebből az idén 169 milliárd forint bevételt remél a kormány, de még mindig nem tudni, pontosan minek az értékesítését tervezik. Ezen kívül nagyrészt a már bejelentett intézkedéseket sorolják fel: a bankadó mérséklését, az szja egy százalékos csökkentését, a sertés tőkehúsokra az 5 százalékos áfa bevezetését, a tízmilliárdos illetékcsökkentést és az új útépítési programot, amelyben a cél, hogy minden megyei jogú várost a gyorsforgalmi hálózathoz kapcsoljanak 2018-ig. A közölt táblázatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a 600 milliárdosnak mondott program csak jövőre a GDP 0,72 százalékát viszi el (250 milliárd forintot). Ez nagy összegnek tűnik, hiszen annyiba kerül, mint az összes többi intézkedés, vagy kétszer annyiba mint az szja csökkentése a családi adókedvezmény kiterjesztésével együtt. Másként számolva: e nélkül 15 helyett 13 százalékosra volna levihető a személyi jövedelemadó, illetve mérsékelhető lett volna a társasági adó is.

Ennél is rosszabb hír azonban, hogy a kormánynak másra már nem jut pénze. A korábbi költségvetési kitekintésben a kormány azzal számolt, hogy 2017-re és 2018-ra 320 illetve 600 milliárdos mozgástere marad. A konvergenciaprogram szerint azonban az adócsökkentésre és/vagy beruházásokra elkölthető keret a GDP 0,4, illetve 0,5 százalékára (140-150 milliárd forintra) csökken a két évben. Ez annyit jelent, hogy legfeljebb még egy, a jövő évihez hasonló szja-csökkentés férhet bele a következő két évben, és, hogy továbbra sem lesz általános közalkalmazotti béremelés.
A kormány ezt egyébként meg is erősíti a programban, hangsúlyozva, hogy „a költségvetési keretek 2016-ban sem teszik lehetővé a közszférában az általános illetményemelést”. Az illetménytábla 2008 óta változatlan, a pedagógusokon, a fegyveres testületek tagjain kívül a kormánytisztviselőknél indítják el az életpályamodellt, de ez utóbbi is csak a közszféra létszámának 10 százalékát teszi ki. A kormány éppen azért az EU-nak azt írja, hogy „a fizetésekben több év alatt felhalmozódott elmaradások részleges pótlására” van lehetőség. Más kérdés, hogy a jövedelemadó csökkentése mindenütt, így persze a béremeléssel nem érintett állami alkalmazottaknál növeli a nettót, igaz csak egy százalékkal.