Felhatalmazás államcsődre

Feladta a leckét Kijev nemzetközi partnereinek az Európai Unió ma kezdődő Keleti Partnerség csúcstalálkozója előtt. Afelől ugyan senkinek nem volt kétsége, hogy a rigai találkozó fő témája az ukrán válság lesz, ám a huszonnyolcaknak egyszerre több területen is reagálniuk a helyzetre.

Az uniós pénzügyminiszterek számára a fő feladat a fenyegető államcsőd elhárítása vagy legalább normális mederbe terelése. Ez azt követően vált égetővé, hogy az ukrán parlament kedden elfogadott egy előterjesztést, amely alapján a kormány szükség esetén moratóriumot rendelhet el egyes külső adósságok visszafizetésére. A július 1-jéig érvényben lévő törvény a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az EBRD-től felvett kölcsönökre, illetve az állami pénzintézetek és az állami vasút értékpapírjaira nem, csak a „gátlástalan” magánhitelezőkre vonatkozik, és akkor kívánják bevetni, ha nem sikerül velük megegyezésre jutni 15,3 milliárd dollár értékű, a következő négy évben lejáró államkötvény futamidejének meghosszabbításáról vagy kamatainak csökkentéséről.

Elsősorban a Magyarország legnagyobb hitelezőjeként is számon tartott Franklin Templetonról lehet szó: a vagyonkezelő több mint 5 milliárd dollárnyi ukrán állampapírt tulajdonosa. (A „gátlástalanok” közé sorolhatják Moszkvát is, amely az elmúlt hónapokban többször felszólította Ukrajnát: haladéktalanul fizessék vissza a 3 milliárd dollárnyi, még Viktor Janukovics megbuktatott államfő által felvett és idén decemberben lejáró hitelt.)

Az időpont hátterében az áll, hogy az IMF-fel 17,5 milliárd dollárról kötött hitelszerződés alapján a második részlet folyósításáról júniusban hozhatnak döntést, vagyis júliusra friss pénz áramolhat az államkasszába.

Kijev egy nappal korábban még az adósság átütemezéséről szóló tárgyalások felgyorsítását szerette volna kiharcolni. Natalija Jareszko pénzügyminiszter a Handelsblattnak emelte ki: „szóba sem jöhet az államcsőd”. A most elfogadott törvény alkalmazása azonban egyenlő a technikai államcsőddel, amit vélhetően Arszenyij Jacenyuk kormányfő azon nyilatkozata sem old fel, amely Ukrajna fizetési szándékáról biztosítja a befektetőket – hozzátéve persze, hogy a fizetést „az ukrán kormány feltételei szerint” képzelik el.

Nem csak az államcsőd fenyegetése teszi aktuálissá a rigai tárgyalásokat. Petro Porosenko ukrán államfő a BBC-nek már arról beszélt, hogy Oroszország nyílt offenzívára készül hazája ellen. A politikus kiemelte: Ukrajna nem az oroszok által támogatott szeparatistákkal harcol, hanem „tényleges háborúban” áll Oroszországgal. Arra a kérdésre, hogy bízik-e Vlagyimir Putyin orosz elnökben, az ukrán államfő határozott nemmel válaszolt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalásokon kívül nincs más választása, mivel véleménye szerint a kelet-ukrajnai területek feletti ellenőrzés katonai eszközökkel nem szerezhető vissza.

Lavrov szerint az egész ukrán válságprobléma amiatt keletkezett, hogy az EU elutasította az Ukrajnának az uniós szabadkereskedelmi övezetbe való belépésével kapcsolatos orosz érveket. Moszkva a 2013. novemberi vilniusi európai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozót megelőző hónapokban mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza az Ukrajna társult tagságáról szóló szerződés aláírását. Ez vezetett ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely végül Viktor Janukovics elnök bukását hozta el. Lavrov szavait alátámasztja a Kommerszant című orosz napilap keddi számában megjelent kommentár is.

Eszerint „Oroszország elengedi Ukrajnát Európába”, vagyis nem akadályozza többé, hogy Ukrajna uniós társult tagsági szerződésének gazdasági része is hatályba léphessen jövő januárban.

Lavrov szerint az egész ukrán válságprobléma amiatt keletkezett, hogy az EU elutasította az Ukrajnának az uniós szabadkereskedelmi övezetbe való belépésével kapcsolatos orosz érveket. Moszkva a 2013. novemberi vilniusi európai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozót megelőző hónapokban mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza az Ukrajna társult tagságáról szóló szerződés aláírását. Ez vezetett ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely végül Viktor Janukovics elnök bukását hozta el. Lavrov szavait alátámasztja a Kommerszant című orosz napilap keddi számában megjelent kommentár is.

Eszerint „Oroszország elengedi Ukrajnát Európába”, vagyis nem akadályozza többé, hogy Ukrajna uniós társult tagsági szerződésének gazdasági része is hatályba léphessen jövő januárban. Petro Porosenko ukrán államfő szerint nincs más választás, mint a tárgyalás -->