Lázáré lesz a rezsicsökkentés

Az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának növelésével indokolja a kormányzat azt a rövid törvénymódosítási javaslatot, amely a kancelláriaminiszterhez rendeli a jövő energiapolitikáját meghatározó két társaságot, és az eddigiekhez képest igen nagy rugalmasságot ad az állami szerveknek az ingatlanok csereberéjére.

A javaslat hivatalos indoka, hogy elektronikus árverési rendszert vezetnek be az állami vagyonnál, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél. Az állam ugyanis nagy mennyiségű ingósághoz jut különböző hagyatékokból (ha nincs örökös, minden az államé lesz) – ezek értékesítését, valamint az elavult készletek eladását szolgálja az új rendszer. Állami vagyont így online lehet majd vásárolni, ahogyan ma már internetes rendszerben lehet licitálni az adóhatóságnál lefoglalt árukra is. A rendszer regisztrációhoz lesz kötve, de érdemes lehet majd indulni: csaknem százezer tételről van szó, amiből 42 ezer örökléssel került az államhoz. Ez utóbbi vagyonrészt 337 millió forintért tartják nyilván, míg a további 57 ezer ingóság nyilvántartási értéke 742 millió forint. Az egymilliárdos vagyonból azonban alig ad el az állam: az elmúlt három évben összesen 6 millió forintos bevételre tettek szert a hasznosításból, ez vélhetően az ingóságok tárolásához szükséges raktárak bérleti díját sem teszi ki. Az elektronikus árverési rendszer ezen a helyzeten javíthat – bár egyelőre még nem tudni pontosan hogyan. Annyi biztos, hogy a rendszert az MNV Zrt. működtetné, regisztrált felhasználók vehetnék igénybe, ám a továbbiakban a törvényben csak felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy a részletszabályokat dolgozza ki – az indoklás szerint mindenesetre a rendszerben más állami cégek vagyonelemeit is meg lehetne majd hirdetni eladásra.

A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztésében megjelenő javaslatban azonban még számos ponton módosítanak a vagyongazdálkodási törvényen. Így például rendelkeznek arról, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – azaz Lázár János – ne csak a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta, de az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt-k felett is gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Utóbbi két társaság a rezsicsökkentés fenntartásának, vagyis az állami energiapolitikának a központi társasága lehet: az ENKSZ fogja össze az állami közműcégeket (bár a Főgáz még az MFB tulajdona), ám feladata lesz a lakossági fogyasztók gáz- majd villamosenergia-ellátása. A KAF dolga az okosmérők felszerelése lesz: egyelőre az a cél, hogy a közepes üzleti gázfogyasztók óránként 20 – 100 köbméter közötti mérőkapacitással rendelkező mérőit óránkénti online adatszolgáltatásra tegyék alkalmassá. Ezzel a fogyasztóknak 5-6 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, miközben a rendszer létrehozása is ennyibe kerülhet.

Azt nem tudni, hogy a két energetikai társaság a kancellárián belül hova tartozik majd, de az ágazat szereplői nem lepődnének meg, ha a felügyelettel Németh Lászlónét bíznák meg. Az egykori fejlesztési miniszter jelenleg a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként épp az MFB és a Posta felügyeletét látja el. Mellette szól, hogy ő kezeli a kancelláriához tartozó állami vagyont, és a hatáskör bővítését valószínűsíti az is, hogy az ENKSZ-nél már megjelentek olyan szakemberek, akik korábban az általa felügyelt MVM-nél dolgoztak. Ellene szól viszont, hogy Simicska Lajoshoz közel állónak tartják: a kormányfővel összetűzésbe került egykori Fidesz-pártigazgató egyik érdekeltségének tavalyi sárvári lovaspálya-avatóján ő volt a legmagasabb rangú megjelent állami tisztségviselő.

Egy másik módosítással lehetővé tennék azonban azt is, hogy az állami cégek ingatlanokat vagy más vagyonelemeket adhassanak át egymás között – valószínűleg leginkább az új energetikai cégek kaphatnak majd ingatlanokat. Az indoklás szerint az MNV portfoliójába tartozó ingatlanokat sokszor kérték ki a cégtől – néha törvényben, vagy rendelettel.
A módosítással most lehetővé tennék, hogy az állami vagyonkezelő átadjon vagyonelemeket, ezzel az indoklás szerint az ingatlanokat jobban lehetne hasznosítani. A módosítás azt is lehetővé teszi például, hogy állami tulajdonú épületeket tegyenek át olyan cégekbe, amelyekben nem az állami vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Ilyen a törvény szerint nincs sok: az MFB, a Posta és a két energetikai társaság mellett csak a Nemzeti Földalap, a kórházak és az egészségügyi intézmények, valamint a nyugdíjbiztosítás ingatlanjai tartozhatnak ebbe a körbe.

Ezen kívül az MNV-nek adnák azokat az eszközöket, amelyeket a vagyonkezelő használ ugyan, de hivatalosan nem nála vannak.

Ezen kívül az MNV-nek adnák azokat az eszközöket, amelyeket a vagyonkezelő használ ugyan, de hivatalosan nem nála vannak. -->