Nagyon sokat várnak az eurózónától

A Bloomberg, illetve és a Reuters elemzői átlaga között kicsi a különbség, ám az előbbi hírügynökség által jelzett 0,4 százalékos bővülés két éve a legjobb negyedév/negyedéves adat lenne, az utóbbi által várt 0,5 százalékhoz hasonlót viszont már négy éve produkált utoljára a térség.

A valutaövezet nem csak korábbi önmagához képest teljesíthetett jól: ha a prognózisok reálisak, akkor az elmúlt negyedévben erőteljesebben bővült a gazdasága, mint a múlt héten közzétett jelentésben 0,3 százalékos első negyedévi növekedésről beszámoló Egyesült Királyságé. Lehagyhatja az eurózóna az USA-t is, ahol a kereskedelmi minisztérium január–márciusra csak 0,2 százalékos annualizált GDP-növekedést becsült első nekifutásra (a második, sokkal részletesebb adatközlésen nyugvó becslést május végén ismertetik, a Bloomberg által közölt nem annualizált mutató csak 0,1 százalék volt). Utoljára 2011-ben volt példa arra, hogy a közös pénzt használó európai régió az Egyesült Királyságnál és az USA-nál is gyorsabban gyarapodjék.

A görög válság egyelőre nem hátráltatta a fellendülést, amelyben több egymást erősítő tényező is közrejátszott: ilyen volt például a Goldman Sachs elemzője szerint az erősebb külső kereslet, a javuló hitelezési feltételrendszer, sok helyen a fiskális szigor lazulása és az euró gyengülése. Mindehhez persze kellett az olajárak zuhanása is, illetve az, hogy már számítani lehetett az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programjának kiterjesztésére az állampapírokra is. (Tekintve, hogy ez utóbbi csak március 9-én indult be, a biztató GDP-adat felerősítheti azok véleményét – ilyenek például egyes német döntéshozók –, akik szerint nem is lett volna szükség a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlás beindítására.)

Az eurózóna legnagyobb gazdasága, a német csak 0,5 százalékkal bővült a Bloomberg szerint a 2014. negyedik negyedévi 0,7 százalék után, főleg a gépipar és az autógyártás gyengébb időszaka miatt. Franciaországban viszont 0,1 százalékról 0,4 százalékra gyorsulhatott fel az ütem, az igazi sikert pedig valószínűleg Olaszország érhette el: ha valóra válnak a várakozások, akkor már tényleg véget érhetett az egy negyedévnyi megszakítással 14 negyedéve tartó recesszió.

Kérdés, meddig tart és mennyire élénkül tovább a fellendülés – tette hozzá a prognózishoz néhány elemző. A görög kérdés rendezése még várat magára, egy esetleges kudarc következményei egyelőre beláthatatlanok. Az olajárcsökkenés, illetve a gyengébb euró hatása kifulladhat (a Brent év eleje óta 40 százalékkal drágult, az euró pedig március közepe óta 7 százalékkal erősödött a dollárhoz képest). Az olcsóbb energia egy darabig még fűtheti a gazdaságot – fogalmazott a Bloombergnek a Commerzbank vezető elemzője –, de év végére alábbhagyhat a dinamika, a mostani erősödés szalmalángnak bizonyulhat.