Négy hónap alatt 600 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben

Az idei április végi egyenleg kedvező alakulásában egyrészt a gazdaság dinamikus növekedésének köszönhetően befolyó több adóbevétel és illetékbefizetés, másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet. A nagyobb bevételek a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítását célzó intézkedések sikerének (pl. az online-pénztárgépek üzembe helyezése) tudhatók be.

"A hiány értékelésekor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a május eleji munkaszüneti napok miatt már április végén a követező havi családi, valamint fogyatékossági támogatások átutalása megtörtént annak érdekében, hogy minden érintett időben megkaphassa a járandóságát. Mindezek mellett a Magyar Államkincstár egyes központi költségvetési szerveknek – kérésükre – szintén korábban átutalta a hó eleji bérek kifizetéséhez szükséges összeget, mely értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti" - áll az NGM közleményében.

A kiadások és bevételek teljesülése – hasonlóan az elmúlt évekhez – nem egyenletesen oszlik el. Ebből adódik, hogy a hiány nagyságának alakulása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.

Az uniós módszertan szerinti hiánycél erre az évre továbbra is a GDP 2,4 százaléka. Ezt megerősíti az idei költségvetési törvény módosítása, amely változatlanul ezzel a mutatóval számol - írja az NGM.