A Mazars összegzése alapján jelenleg az adórendszerekben nem tapasztalhatóak olyan strukturális változások, mint amilyeneket annak idején a válság előidézte költségvetési deficit miatt voltak kénytelenek meglépni az államok. A kiadvány szerint Magyarország az élen jár az új megoldásokkal, mint a válságadók, amit több környező ország is követett.
Romániában a 2013-ban a természeti erőforrások kitermelésére, az energia- és gázszektorra kivetett különadókat 2014-től a speciális adók bevezetése követte: utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Az eredetileg 2012-13-ra átmeneti intézkedésnek szánt, jellemzően az energiaszektor, a gyógyszeripar, a biztosítási, valamint az elektronikus telekommunikációs ágazatra kivetett szlovák válságadó 2016-ig érvényben marad.
Az adóreformok helyett a vizsgált régiós országok közül egyre több ismeri fel, hogy a határon átnyúló ügyletekre kell koncentrálnia. Magyarországon már több mint tíz éve nagyon súlyos bírságokkal kötelező a kapcsolt vállalkozásoknak dokumentációt készíteniük, és idővel az összes régiós ország (néhány jugoszláv utódállam kivételével) bevezette ezt az adórendszerébe.
Sok olyan intézkedés érhető tetten, amelyek célja egyértelműen a kontroll alól kivont, adózatlan ügyletek adókötelezettség alá vonása, a feketegazdaság kifehérítése. Fontos kezdeményezés az úgynevezett fordított áfának a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körű bevezetése.
A Mazars szerint a legtöbb ország olyan adórendszer megalkotásán munkálkodott, amely a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgálja.
Ez a két célkitűzés ellentétes irányba mutat, néhány ország - így Magyarország is - a jövedelemadók csökkentésében, illetve ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók emelésében látta a kiutat. Az áfa Magyarországon a legmagasabb mind régiós, mind uniós összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10 százalék) - Montenegrótól eltekintve - a régióban Magyarországon a legalacsonyabb. Az egyszámjegyű jövedelemadó a hosszú távú cél, és a tervek szerint az szja is tovább csökkenne 2016-ban 16-ról 15 százalékra.
Románia továbbra is Magyarországéhoz hasonló stratégiát folytat. A román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ám a 24 százalékos áfakulcs a vizsgált országok 21 százalékos átlaga feletti. Szlovénia 2014-ben indult el ebbe az irányba, azóta az ottani áfakulcs is régiós átlag feletti (22 százalék), de a társasági adó az átlag alatt marad (17 százalék).
Az országok egy másik csoportja a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve a társaságiadó-kulcsokban látja a megoldást. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, mely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadózásában, és ez 2015-ben változatlanul a kétkulcsos (19, illetve 25 százalékos) szja-rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, és 2014-ben 22 százalékra csökkenve még mindig a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20 százalék.
Ausztria ugyancsak az átlagosnál alacsonyabb forgalmi adók mellett tette le a voksát: az áfa 20 százalék; a magánszemélyek jövedelemadója ugyanakkor progresszív, a legmagasabb jövedelemkategóriában eléri az 50 százalékot. Ausztria a társasági adó kulcsát is viszonylag magasan, 25 százalékon tartja.
Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer. A görögöknél az áfa 23 százalék, míg a társasági adó 26 százalékos kulcsa a felmérés legmagasabb értéke. Az szja progresszív rendszerű, az adókulcs a jövedelemszinttől függően 22, 32, valamint 42 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.