A kincstár létszámfejlesztése a magyar államigazgatás keretei között igen jelentősnek mondható, még akkor is, ha országos szintű: lapunk információi szerint az új feladathoz hozzávetőlegesen 400 szakembert vesznek fel.
Korábban beszámoltunk róla: a 2014-20-as új uniós ciklusban 1230 milliárdos kerettel rendelkező TOP kiterjed a Közép-magyarországi régión kívüli összes megyére és megyei jogú városra. A TOP – küldetése szerint – a vállalkozások és a lakosság számára vonzó környezet kialakítását és az eltérő területi igényeket figyelembe véve a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket támogatja, valamint segíti a helyi foglalkoztatási képesség javítását. A kincstár pedig ezeknek a forrásoknak az elosztását koordinálja, illetve részben felügyeli majd, amely jelentős új erőforrások bevonását feltételezi.
A Magyar Államkincstárnál az elmúlt időszakban komoly átalakulások történtek, hiszen a korábban oda tartozó lakás- és családtámogatások a múlt hónap elejétől átkerültek a kormányhivatalokhoz. Viszont ezzel még nincs vége a komolyabb lélegzetű átalakításoknak. Amellett, hogy a kincstárnak a jövőben a TOP-hoz kapcsolódó források elosztásában is részt kell vállalnia, nagyobb szerep juthat neki az önkormányzati pénzek kezelésében is. A kormány ugyanis nem titkoltan azt tervezi, hogy a helyi önkormányzatok szabad pénzeszközeit állampapírokban elhelyezve a kincstárhoz irányítsa – ez lapunk számításai szerint önmagában is többszáz milliárd forintos plusz tételt jelent –, de ott köthetnek ki rövid időn belül az állami, önkormányzati tulajdonú cégek nélkülözhető pénzeszközei is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.