Jövőre 2,3 százalékkal növekedhet a magyar gazdasági az idei 2,9 után, ám a bővülés üteme ezt követően beszakad – fogalmazott Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) vezetője a jövő évi büdzsé tervezetét értékelő elemzés bemutatásán.
Szerinte a lendület már csak azért sem tart ki, mert a hosszú távú növekedési ütem továbbra is csak 1,5 százalék körüli.
A KFI számításai alapján a jövő évi adócsomag és költségvetési lazítás hatása 0,6 százalékponttal emeli meg a GDP-növekedés ütemét. Romhányi azonban úgy véli, hogy ezek nem fenntartható intézkedések, ezért 2017-től rontja a GDP-növekedés ütemét a mostani pénzszórás.
A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése (16-ről 15-re) 120 milliárd forinttal rövidíti meg a költségvetést a KFI szerint, úgy vélik azonban, a lépésnek nem lesz élénkítő hatása, hiszen akkor sem volt, amikor bevezették az egykulcsos adórendszert. A képet árnyalhatja, hogy most az alacsonyabb jövedelműeknek is több marad a zsebükben, szemben a rendszer bevezetésekor, amikor eltörölték az adójóváírást. Igaz, a magasabb jövedelműek bizonyára most sem fogják fogyasztásra költeni a többletjövedelmet.
A KFI számítása szerint 2 milliárdot hoz a költségvetésnek a társasági adó soron, hogy a külföldről származó jövedelmeket is bevonják az adóalapba. A hatás csak átmeneti lesz, ha a 2020-ra kitolt egykulcsos társasági adót bevezetik. A növekedési adóhitelnek viszont a maastrichti, vagyis eredményszemléletben várhatóan nem lesz hatása a költségvetés egyenlegében. A bankadó csökkentésével 60 milliárd forintot bukik a költségvetés, a sertéshús áfájának csökkentése pedig 34 milliárddal rövidítheti meg a büdzsét. Utóbbi magasabb, mint a kormány kalkulációja. A közműszektorban a fejlesztéssel összefüggő adókedvezmények mindössze 0,5 milliárddal csökkentik a bevételeket. Néhány bevételkiesést ellentételezhet, hogy a dohányipari különadót véglegessé tette a kormány, ami 9 milliárd pluszpénzt hozhat.
Romhányi azt mondta, hogy mindezen felül megalapozatlan az a 115 milliárd forint, amit a kormány vagyoni bevételként tervezett be a büdzsébe, és alultervezettnek tekintik a Klik és a kórházak támogatására tervezett 100 milliárd forintot. A KFI úgy véli, hogy összesen így 224 milliárd a „tervezési hiba” a költségvetésben. Romhányi szerint a kormány 2 százalékos céljával szemben 3 százalék lehet a költségvetési hiány jövőre, vagyis a konvergenciaprogram teljesítéséhez 1 százalékos tartós kiigazításra lenne szükség. A kormány mégsem ezt teszi, hanem lazít. A következő években azonban kissé csökkenhet a hiány, viszont a lassuló gazdasági növekedéssel együtt az államadóság nem fog csökkenni. Pedig ebbe még bele sem számították a Paks 2. beruházás hatását.
„Most, hogy magas a gazdasági növekedés, jobb egyenleget kellene produkálni, és nem szabadna elkölteni a szerencsepénzeket” – mondta Romhányi. Szerinte azért kellene jó adósság- és költségvetési szabály, hogy ne költsék el ezeket a pénzeket. A kormány addig költekezik, amíg nem szankcionálja ezt az EU, ehhez pedig annyit kell tenni, hogy 3 százalék alatt tartsák a költségvetési hiányt. Romhányi úgy véli, jó lenne, ha a strukturális deficit is csökkenne, de ennek épp ellenkezőjét látjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.