Kitartott a magyar növekedés lendülete

Júniusban 3,05 százalékkal növekedett a Gyorsulási Irányadó az előző év azonos időszakához képest, és májushoz viszonyítva is lendületet kapott a gazdaság. A Világgazdaság mutatószáma havi alapon 0,23 százalékkal növekedett, ami azt jelzi, hogy rövid távon sem fenyegeti érdemi lassulás a gazdaságot. Miután a második negyedévben minden hónapban kicsivel 3 százalék felett alakult a GYIA éves indexe, így az ezzel viszonylag szoros korrelációt mutató GDP növekedési üteme is elérheti ezt a szintet, ami csak kismértékű lassulás lenne az első negyedéves 3,4 százalékos gazdasági növekedéshez képest.

Az év hatodik hónapjában azonban vegyesen alakultak a folyamatok. A GYIA tíz részindexe közül havi alapon négy támogatta a növekedést, egy semlegesen hatott a mutatóra, öt pedig visszahúzta azt. A pénzügyi részindexek pedig jobban is teljesítettek, mint a makrogazdasági indikátorok. A reálkamat csökkent, a pénzkínálat reálértéke növekedett, valamint a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe is felfelé kapaszkodott, mindez pedig kedvezően hatott a GYIA-ra. Az Ifo-index csökkenése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírhozamok közötti különbség növekedése visszahúzta azonban a mutatót.

A makrogazdasági részindexek közül egyedül a reálkeresetek emelkedése segítette a GYIA növekedését, a munkakeresés átlagos időtartamának 17,6 hónapon való stagnálása pedig nem befolyásolta a főindexet.

A fogyasztási hitelek állománya csökkent, valamint az ipari termelés szezonálisan kiigazított értékének és a megrendelésállománynak a visszaesése is rontotta a GYIA-t.

Ennek ellenére nemcsak a GYIA, hanem a makrogazdasági adatok is arra utalnak, hogy a második negyedév jól alakulhatott. A legtöbb adat ugyan még csak áprilisi, de az ipari termelés és az építőipar is dinamikusan növekedett a statisztikák szerint, miközben a háztartások fogyasztásának emelkedésére utal a kiskereskedelmi forgalom bővülése. Májusban is lendületben maradhatott az ipar, amire a beszerzésimenedzser-index növekedése utal. Igaz, hogy a magyar BMI nagyon volatilis, de az év ötödik hónapjában 55,1 pontra nőtt az áprilisi 51,2-ről az index, ami kedvező fejlemény. A belső kereslet legbizonytalanabb eleme a beruházások alakulása, hiszen a tavaly csúcsra pörgetett uniós források lehívása aligha gyorsítható tovább.

Az év hátralévő részében is kitarthat a növekedés lendülete, amit a belső kereslet és az export egyaránt támogathat, miután az európai konjunktúra nagyobb lendületet kaphat. A szolgáltatói szektor és a feldolgozóipar is bővülést mutat, ez pedig a magyarországi export számára is kedvező. A belső kereslet növekedését a háztartások fogyasztása pörgetheti, emögött az alacsony infláció mellett a banki elszámoltatás következtében növekvő rendelkezésre álló jövedelem áll.

Elemzők szerint a növekedés lendülete az év vége felé lanyhulhat kissé, de az igazi lassulásra csak jövőre kell számítani, miután az új uniós költségvetési ciklusban várhatóan lassabban indulnak el a beruházások, és kifutnak az olyan egyszeri növekedési impulzusok, mint a rezsicsökkentés, az alacsony olajárak és a banki elszámoltatás egyszeri hatásai. Ezeknek egy része azonban kissé javíthatja a potenciális növekedést is.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).