Közmunkán múlna a kistelepülések polgármestereinek többletjövedelme

Bár még az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ellenzéki tagjai is támogatták, a kormánypárti képviselők végül leszavazták azt a javaslatot, amit az egyébként szintén fideszes Boldog István nyújtott be, és amely rendezte volna a kistelepülési polgármesterek bérkérdését.

A módosításra azért volna szükség, mert miközben az 1500 fő alatti települések vezetői sok helyütt a hivatali munka mellett pályázatírással, a közmunka megszervezésével, a közfoglalkoztatás irányításával is foglalkoznak, jóval kevesebb pénzre jogosultak, mint a nagyobb települések vezetői.

Mint azt korábban lapunk megírta, Boldog István javaslata szerint az 500 fő alatti települések vezetői a helyettes államtitkárok alapilletményének nem 20, hanem a 30 százalékára lettek volna jogosultak bérként, 501 és 1500 lakos között pedig 40-ről 50 százalékra emelkedett volna a járandóság. A tízezer fő alatti települések esetében megkülönböztették volna az 1501 és 5000 lakosú, valamint az efölötti kategóriát – utóbbiban 5 százalék emelést javasolva. Az 500 fő alatti települések polgármesterei a jelenlegi 150 ezer körüli összeg helyett 224 ezer forintot kaptak volna havonta, 501 és 1500 lakos között pedig 300 ezer helyett 374 ezer forint járt volna. Az 1501 és 5000 fő közötti településeken az eddigiekhez hasonlóan 448 ezer forintot kerestek volna a polgármesterek.

A jelek szerint ebből – ebben a formában legalábbis – semmi nem lesz. Néhány nappal ezelőtt azonban hat fideszes képviselő beadott egy módosító indítványt, amely a többi között az összeférhetetlenségi szabályokat módosítaná a helyi önkormányzatokról szóló törvényben. A cél az, hogy az 1500 lakosnál kisebb települések polgármesterei a helyi közfoglalkoztatás megszervezéséért is jövedelmet kaphassanak. Erre a Belügyminisztérium keretéből lehetne forrás. Az azonban még nem derült ki, hogy ebből mekkora többletjövedelemhez juthatnak a kistelepülések vezetői.