Magyarok tízezrei mennek külföldre minden nap, hogy dolgozhassanak

Négy évvel ezelőtt még „csak” 70 ezer magyar tartózkodott rövidebb ideig, vagyis egy éven belül külföldön, amelyből 57 ezren dolgozni mentek – derült ki a KSH népszámlálási adatok alapján végzett kutatásából. Mostanra megduplázódott a létszámuk: már 105-110 ezer magyar dolgozik éven belül külföldi telephelyen, jellemzően nyugat-európai országban. Sokan vannak olyanok is, akik ugyan nem költöztek el Magyarországról, de külföldön dolgoznak, vagyis ingáznak.

Az „Ingázás a határ mentén” című kiadvány szerint a népszámlálás időpontjában több mint 27 ezer olyan foglalkoztatott élt hazánkban, aki magyarországi lakhelyét megőrizve külföldi munkahelyére ingázott. (Létszámuk az akkori 57 ezer átmenetileg külföldön élő és dolgozó felett értendő.) Ők leginkább a Magyarországgal szomszédos országokban vállalnak munkát.

Egy évtized alatt az ingázók száma több mint ötszörösére emelkedett, ami elsősorban az európai uniós csatlakozással függ össze. A KSH szerint a foglalkoztatottak ingázását több tényező is befolyásolhatja. Ilyen a helyi munkaerő-piaci feltételek kedvezőtlensége, ráadásul a külföldi munkahely könnyebben elérhető, mint egy hazai centrum. A hivatal elemzése rámutat: jelentős különbség van a hazai és a külföldi bérszínvonal és az életkörülmények között, emellett az ingázók körében családi és kulturális okok is felmerülhetnek.

Az ingázók túlnyomó része, 22500 fő (83 százalék) Ausztriában dolgozott 2011-ben, ahol a munkapiaci helyzet és az átlagos bérszínvonala kedvezőbb a hazainál: háromszor akkora az átlagkereset, mint Magyarországon. A többi szomszédos ország jóval kisebb vonzerővel bírt: Szlovákiába 2400-an ingáztak, amit nagyrészt a Magyarországon élő szlovák állampolgárok „hazafelé” ingázása magyaráz, Romániában pedig a magyarlakta területekkel létező szorosabb kapcsolat révén jelentős az eljárók száma. Nagyon kevesen mennek dolgozni Ukrajnába, Szerbiába, Horvátországba és Szlovéniába.

A külföldi munkavállalási kedv a népszámlálás óta sem esett vissza, sőt, történelmi magasságba emelkedett azoknak a száma, akik nem itthon dolgoznának. A Tárki nemrég kiadott felmérése szerint 10 százalék körüli azoknak az aránya, akik rövid ideig vállalnának munkát külföldön, ennél valamivel többen mennének hosszabb időre dolgozni másik országba. A migrációs szándék mégis azért van történelmi csúcson, mert a 2014-es 5 százalékról idén 10-re emelkedett azok aránya, akik végleg elhagynák az országot.

Az erősödő külföldi munkavállalási szándékot a statisztika is alátámasztja. Tavaly 31500 magyar távozott legalább egy évre az országból, ami közel 50 százalékos emelkedés 2013-hoz képest, a rövidebb ideig külföldön lakók és munkát vállalók száma is folyamatosan növekszik, ám az ingázásról nincs friss adata a KSH-nak. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy létszámuk azóta sem csökkent, sőt, inkább növekedhetett.

Munkaerő-közvetítők szerint az ingázók már jól kiépítették a kapcsolatokat Ausztriában a munkaadókkal, így könnyű a határ túloldalán munkát találni. Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője a Világgazdaságnak azt mondta: leginkább a határ közelében dolgozhatnak azok, akik Ausztriába ingáznak, itt azonban alacsonyabbak a bérek, mint az ország nyugatabbra eső részében. Tanay kiemelte, hogy egyre több a munkalehetőség Ausztriában, és az emberek továbbra is keresik ezeket. Bécsbe és Grazba még sokan ingáznak, annál távolabbra viszont inkább odaköltöznek az emberek – tette hozzá.

Győr-Moson-Sopron a rekorder

A határmenti megyékben jellemzően többen ingáznak a környező országokba. A legtöbben, 13500-an Győr-Moson-Sopron megyéből ingáztak, de Vas megyéből is közel 5 ezren jártak át leginkább Ausztriába. Még Zala megyében és Budapesten haladta meg az ezret az ingázók száma, máshonnan ennél kevesebben jártak át nap mint nap dolgozni. Ez nem meglepő, hiszen a keleti országrészben annyira nem jellemző az ingázás a hazainál rosszabb lehetőségek miatt.