Maradhat a netáfa?

A parlament átlal elfogadott jövő évi büdzsében nem találtuk nyomát az internethez kapcsolódó adóteher mérséklésének, miközben kormányzati szereplők ezt kilátásba helyezték, és a kormányközeli Napi Gazdaság még májusban írt arról, hogy információja szerint jövő januártól a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra mérséklik az internet-előfizetés áfakulcsát.

– A kormány adópolitikájának fókuszában az élőmunkaterhek csökkentése áll, ennek érdekében az adóztatás súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról fokozatosan a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adókra helyezte át. A kormány továbbra is vizsgálja, a fenti adóelv figyelembevételével, hogy milyen termékek, szolgáltatások áfamértékét lehet csökkenteni. A lehetőségeket természetesen a költségvetési mozgástér is befolyásolja – válaszolta a tárca június közepén lapunknak arra a kérdésre, hogy a jövő évi központi költségvetésben számolnak-e az internet elterjedését, használatát támogató – esetleges – áfacsökkentéssel.

– Az internetről folyó konzultáció válaszai alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, ahogy a netsemlegesség kikötésének sem, annak viszont igen, hogy minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, széles sávú wifikapcsolat – mondta a napokban megrendezett konferencián Deutsch Tamás, az internetről szóló konzultációt vezető miniszterelnöki biztos. – A konzultáció résztvevői egyértelműen pártolják, hogy az állam támogassa a széles sávú internethálózat fejlesztését, valamint azt, hogy ebben érdemi szerepet kapjanak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások – mondta Deutsch, aki azt is hozzátette, hogy a konzultáció lezárultát követő fél-egy évben születnek meg azok a döntések, amelyeknek eredményeként valósággá válik a digitális fejlesztés Magyarországon.

Az árak és az elterjedtség szempontjából is jól jönne az adóteher mérséklése. Magyarországon ugyanis csupán harminc százalék körüli a vezeték nélküli széles sávú internet penetrációja, míg az OECD országainak átlaga már jóval magasabb hetven százaléknál. Magyarország a régió országaitól is le van maradva: például Csehországban és Lengyelországban, de Szlovákiában is mintegy duplája a száz lakosra jutó, vezeték nélküli internetelérések száma. (A teljes internetpenetráció terén jobb a helyzet, a hatvan százalék körüli érték megfelel az uniós átlagnak.)

A mobilinternet elterjedésének gátja hazánkban elsősorban a magas árakban keresendő, ugyanis a mobilinternet átlagos ára a havi bruttó átlagkereset 6,8 százalékát teszi ki, s ezzel jelentősen meghaladja a legtöbb ország arányát – erre jutott az Internetet.hu távközlési ár-összehasonlító portál, amely megjegyezte: a penetráció további növekedésében nagy szerepet vállalhat a széles sávú mobilinternet lefedettségének növelése, a 4G-technológia további fejlesztése, illetve az okostelefonok és a hordozható eszközök árainak csökkenése. A legnagyobb előrelépéshez azonban kétségkívül a megfizethető csomagdíjak tudnának hozzájárulni.

Márpedig a magyarországi internetezők ragaszkodnak a nethez. A felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. A netezők körében a világhálót naponta többször használók aránya eléri a 87 százalékot, emellett folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok hetven százaléka telefonját (is) napi szinten használja. Míg az internethasználat korábban főként a nagyvárosiakra volt jellemző, addig mára a kisebb településeken élők is felzárkóztak mögéjük. Az eNET kutatásából az is kiderül, hogy otthoni és a mobilinternet-szolgáltatással szembeni fő elvárások megítélése egyöntetű a válaszadók körében: a leglényegesebb a szolgáltatás megbízható működése és a jó ár-érték aránya.