MNB: Magyarországnak nem fájna a Grexit

„Már csak további, kismértékű kamatcsökkentés várható” – mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az Inflációs jelentés bemutatóján, utalva arra, hogy a monetáris tanács keddi közleménye is szigorúbb, mint a korábbiak. Az MNB 15 bázisponttal, 1,5 százalékra vágta a kamatot a héten, amely sorozatban a negyedik csökkentés volt. Palotai hangsúlyozta, hogy közeledhet a kamatcsökkentési ciklus vége. Ez már csak azért is így lehet, mert az infláció lassan emelkedni fog. Az MNB friss előrejelzése szerint idén 0,3, jövőre pedig 2,4 lesz az infláció, ám még így is alatta marad a 3 százalékos célnak. A gazdasági növekedés idén 3,3, jövőre pedig 2,5 százalékos lehet. „A monetáris tanács két olyan kockázati pályát lát, amelyek a szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutatnak, és egy a lazítás irányába mutat” – mondta Palotai, hangsúlyozva, hogy ez változás a korábbihoz képest, amikor még több kockázati pálya mutatott a lazítás felé. A tanács szerint ha tovább emelkednek a fejlett piaci kötvényhozamok vagy fokozódnak a geopolitikai feszültségek – ami rontja a növekedési kilátásokat is –, akkor szigorítani kellene, ha viszont tartósan alacsonyak lesznek a nyersanyagárak, akkor lassabban nő az infláció, és így lehetne lazítani.

Az MNB úgy véli ugyanakkor, hogy Görögország rendezetlen csődje és a Grexit esetén nem lenne nagy baj. "A direkt hatás elenyésző lenne Magyarországra nézve, mert a hazai bankszektor görög kitettsége elenyésző és a közvetlen külkereskedelmi kapcsolataink is visszafogottak" - mondta Palotai Dániel. Kiemelte, hogy azokban az időszakokban, amikor nőtt a Grexit esélye, a menedékdevizák erősödtek és a feltörekvő piaci fizetőeszközök gyengültek, azonban az is látszik, hogy a forint már kevésbé sebezhető. Szerinte ez az egyensúlyi mutatóink javulásának is köszönhető, és annak, hogy a deviza alapú jelzáloghitelektől megszabadult a lakosság. „Mindezek miatt komoly fertőzési hatással nem számolunk, ha bekövetkezne a Grexit” – fejtette ki. Az autóhitelesek megéreznék az árfolyam gyengülését, de ez nem jelent makrogazdasági kockázatot – mutatott rá.

Görögország euróövezeti kiválása a valutaunió kilábalását is megtörné, ám ha ez nem következik be, akkor az MNB szerint folytatódhat a növekedés az eurózónában. A belső kereslet bővülése mellett ez is támogathatja a magyar gazdaság növekedését idén és jövőre is. A központi bank elemzői a gazdaság potenciális növekedési kilátásait is kedvezőbben látják. Szerintük tavaly már elérte a 2 százalékot a potenciális kibocsátás, ami ugyan alatta marad a 3,6 százalékos GDP-növekedésnek, de kissé optimistább, mint a legtöbb elemző által kalkulált 1-1,5 százalék. Virág Barnabás, az MNB igazgatója a Világgazdaság kérdésére azt mondta, hogy a munkapiacon látott változások hozzájárulnak a potenciális kibocsátás növekedéséhez. Az aktivitási ráta öt év alatt 5 százalékponttal növekedett, így nagyobb a munka hozzájárulása a növekedéshez – fejtette ki. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a termelékenység nem segíti a növekedést. Annak ellenére, hogy sok ember megjelent a munkaerőpiacon, a munkavállalók termelékenysége nem javult. Virág Barnabás hozzátette: a keresleti feltételek javultak, de a felzárkózáshoz tovább kell növekednie a potenciális GDP-nek.

Az MNB szerint az idén várt 3,3 százalékos gazdasági növekedéshez jelentősen hozzájárul a háztartások fogyasztásának emelkedése, a beruházások növekedése, valamint a nettó export is. Jövőre még kitart a háztartási fogyasztás bővülése, a beruházások azonban visszaesnek majd, miután az új uniós fejlesztési ciklus elején a források lassabban érkezhetnek, és a kormányzat fogyasztása sem fogja segíteni a GDP bővülését. Ez azt jelenti, hogy a beruházási ráta csökkeni fog jövőre, de továbbra is 20 százalék felett marad, ami kiemelten fontos a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából. A reálbérek idén és jövőre is dinamikusan emelkedhetnek, miközben a munkanélküliségi ráta csökkenhet. A költségvetés nem is támogatja, de nem is húzza vissza a növekedést. Ezzel együtt az MNB szerint idén tartható a 2,4 százalékos hiánycél, jövőre azonban a kormány által tervezett 2 százaléknál 0,2 százalékponttal magasabb lehet a deficit. „Fegyelmezett gazdálkodással azonban elérhető a tervezett hiánycél” – emelte ki Virág Barnabás.

A jegybank feltételezése szerint a hitelezés növekedésére lehet számítani. „Ezt támogatja a növekedési hitelprogram kiterjesztése (NHP+), valamint a bankadó csökkentése is” – mondta Virág Barnabás. Hozzátette, hogy a belső kereslet növekedésével párhuzamosan oldódhatnak a hitelkeresleti korlátok, vagyis a lakosság és a vállalatok is bátrabban vághatnak bele hitelek felvételébe.

-->