Összeomlik a forint, ha becsődölnek a görögök?

Átmeneti gyengülés jöhet

A forint árfolyama rövid távon gyengülhet, és a hosszú lejáratú, 10 éves kötvények hozama emelkedhet, ha Görögország csődöt jelent – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte hazánk mellett Lengyelországban lesz nagyobb piaci reakció a régiós osztásokat tekintve.

Balatoni rámutatott, hogy Magyarország és Görögország külkereskedelmi kapcsolati elenyészőek, vagyis ez nem jelent problémát számunkra. Ugyanakkor a nemzetközi kockázatkerülésnek lehet hatása a hazai eszközökre is – fejtette ki.

Emelkedhetnek a hozamok

Mivel az állampapír-piacon a rövid oldalon a hozamokat az MNB önfinanszírozási programja szorítja le (ez összesen 1000-1500 milliárd forint keresletet gerjeszt a bankok részéről), így itt nem várható hozamemelkedés Balatoni szerint. A hosszú oldalon azonban már más a helyzet: ezek a papírok eladói nyomás alá kerülhetnek a görög fizetésképtelenség közepette.

A hazai devizában kibocsátott állampapírok nagy arányát külföldiek birtokolják, és ha ők elkezdik eladni a kötvényeket, az a forintra is negatív hatással lehet – fejtette ki az ING közgazdásza. Szerinte 315-317-es szintig eshet a forint rövid távon, a hazai fundamentumok azonban a forint erősödése felé mutatnak, és Magyarország sérülékenysége sokat csökkent az elmúlt időszakban. Az elemző éppen ezért nem várja, hogy tartósan gyengüljön a forint.

Megszakadtak a tárgyalások

Az euróövezeti országok és Görögország között szombaton szakadtak meg a tárgyalások, miután a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazásra teszi fel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodás kérdését. Az euróövezeti országok körében különösen nagy nemtetszést váltott ki a görög kormányfőnek az a javaslata, hogy a szavazók utasítsák el a megállapodást.

Kiléphetnek az EU-ből is?

Görögország csak úgy léphet ki az euróövezetből, ha először elhagyja az Európai Uniót - vélte az osztrák pénzügyminiszter. Jörg Schelling a Die Presse német napilap vasárnapi számában azt nyilatkozta, hogy Athén kilépése az euróövezetből "jelen pillanatban elkerülhetetlennek látszik". Technikailag erre azonban csak úgy kerülhet sor, ha Görögország először az Európai Unióból történő kilépését kéri, és ehhez megkapja a jóváhagyást a tagországoktól - tette hozzá. Az osztrák pénzügyminiszter megjegyezte: Az esetleges kilépés Görögországnak jobban fog fájni, mint a többi euróövezeti országnak.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint maga a görög kormány a felelős azért, hogy vége szakad a segélyprogramnak. Az esetleges veszély, hogy a görög példa más eladósodott országokat is megfertőzhet, mint Olaszország vagy Portugália, az EB-biztos hangsúlyozta: az eurózóna fel van vértezve mindenféle lehetséges rizikóra. "Számomra és a bizottság számára Görögország továbbra is euróország marad" - tette hozzá.

Nyugtalan napok jönnek

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a görög válság hatásairól szólva Brüsszelben leszögezte, hogy az EU tagállamai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy stabilizálják az európai valutauniót és elhárítsák a pénzpiaci zavarokat. Mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a fertőzésveszélyt - hangoztatta Schäuble az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása után.

A német pénzügyminiszter megerősítette, hogy Görögország tagja marad az euróövezetnek és az Európai Uniónak. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Görögország nehéz, nyugtalan napoknak néz elébe, nem lesz könnyű kötelezettségeinek eleget tenni. Már szombaton rendkívül nagy összegben vettek ki pénzt a görögországi bankokból - tette hozzá.

A népszavazásról Schäuble megjegyezte, hogy természetesen minden országnak jogában áll referendumokat rendezni, a gondokat azonban ezzel nem oldják meg. "A tárgyalásokat Athén szakította meg, elutasítva a hitelezők javaslatait. Ez nem lehet alapja a segélyprogram meghosszabbításának. A német szövetségi kormánynak ebben a kérdésben egységes az álláspontja" - hangsúlyozta.

Christine Lagarde, az IMF vezére a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.