Soros György: a harmadik világháború elkerülése a tét

A világháborút akadályozhatja meg a partnerség Kínával - írja Soros György a New York Review of Books-nak írt cikkében. Soros szerint a nemzetközi együttműködés hanyatlóban van a politika és a gazdaság terén is: a klímacsúcs nem ért el megnyugtató eredményt, a WTO húsz éve nem ért el jelentős sikereket, az IMF legitimitását sokan megkérdőjelezik, és úgy tűnik, hogy a G20 szerepe sem lesz olyan fontos, mint amilyennek a válság elején tűnt - sorolja a befektető. A világrend helyett most már világrendetlenségről beszélhetünk Soros szerint. A politikában pedig a helyi konfliktusok egyre nagyobbra nőnek és megsokszorozódnak.

Az IMF és a Világbank elvesztette monopolhelyzetét - állítja Soros, aki szerint Kína vezetésével egy párhuzamos intézményrendszer alakul. A kérdés az, hogy ezek az intézmények konfliktusba kerülnek vagy megtalálják az együttműködés lehetőségeit. Soros arról ír: a stratégiai partnerség az Egyesült Államok és Kína közt megóvhatja a két nagyhatalmat attól, hogy akár fegyveres konfliktusba is kerüljenek.

Hogy értük el ezt az állapotot - teszi fel Soros György a kérdést. Szerinte a mostani helyzet még az 1989 előtti világrendre vezethető vissza: a hidegháború alatt a két akkori nagyhatalom vissza tudta fogni a többi országot, ezért voltak csupán helyi fegyveres konfliktusok, de nem világháború. Rossz rendszer volt, de működött. A Szovjetunió szétesése után az Egyesült Államoknak megvolt a lehetősége, hogy egyedüli szuperhatalomként garantálja a világ biztonságát, de nem élt vele. Soros az amerikai konzervatívokat hibáztatja azért, mert fegyverrel próbáltak volna világuralmat szerezni. Irak példája mutatta, hogy fegyveres erővel nem lehet uralni a világot - teszi hozzá.

A gazdaságban is egyértelműnek tűnt a helyzet: az 1980-as évek végétől senki nem vonta kétségbe, hogy az Egyesült Államok áll a világ élén. 2008-ban azonban ez a helyzet is megváltozott.

A válság éveiben az Egyesült Államok és az Európai Unió is befelé fordult, egyre kevésbé a nemzetközi együttműködéssel foglalkoztak - állítja Soros. Mint írja, a nyugati hatalmak háttérbe húzódása hatalmi vákuumot teremtett a nemzetközi kormányzásban. Egyre több regionális hatalom próbál a helyükre kerülni. A leglátványosabban ezt Oroszország példáján láthatjuk: Vlagyimir Putyin nem csak fegyveres erőkkel támad, hanem gazdaságilag próbálja destabilizálni Ukrajnát. Ez szorosan összefügg az EU gyengeségével - írja Soros. Szerinte az EU-nak egyszerre öt nagy kockázattal kell megbirkóznia: Oroszországgal, Ukrajnával, Görögországgal, a bevándorlással és a brit népszavazással, ez pedig együtt sok lehet. Soros szerint az EU fennmaradását is kockáztatják.

A nemzetközi kormányzás törékeny - folytatja. Komolynak látja az esélyt arra, hogy a világ két rivális táborra szakad, különösen mert Kína már építi a saját pénzügyi intézményrendszerét, amellyel a régiója fölött szerezne nagyobb befolyást. A jövőt az határozhatja meg, hogy Kína vezetői hogyan vezénylik le az ország gazdasági átalakítását, és az Egyesült Államok erre hogyan reagál. Az IMF-nek ebben pozitív szerepe lehet Soros szerint.

Soros szerint az Egyesült Államoknak nincs sok vesztenivalója, legalábbis nem érdemes megkérdőjelezniük Kína egyre növekvő erejét. Ha ugyanis Kína nem járna sikerrel, akkor logikus volna az oroszok felé fordulniuk, pénzügyileg és katonailag is. Ebben az esetben egy harmadik világháború sem volna elképzelhetetlen - állítja. Azt is kiemeli, hogy Kínában és Oroszországban is nőnek a katonai kiadások, az Egyesült Államokban pedig változatlanul magasak. Igaz, azt még így is évtizedekre teszi, amíg egy orosz-kínai összefogás katonailag felvehetné a versenyt az amerikai haderővel - addig maradnak a helyi konfliktusok és az online háború.

Az Egyesült Államoknak és Kínának is érdeke, hogy megakadályozza a konfliktusok éleződését. Egy jó példát már láthattunk Soros szerint a környezetvédelem kapcsán tudott a két nagyhatalom megegyezni. Ha hasonló megállapodásokat tudnának közni az energiapolitikában és a gazdasági kérdésekben, akkor nagyot csökkenne a kínai-orosz katonai együttműködés esélye is - írja Soros.