A hét végén dől el Görögország sorsa

Pénteken az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottság (EB) és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport vezetői egyeztettek az egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó javaslatokról.

Az intézmények vezetőinek egyfelől arról kell véleményt alkotniuk, hogy Görögország szerdán benyújtott hitelkérelme megfelel-e az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltételrendszerének.

A kérelemben - amely nem tartalmazott pontos összeget az igényelt hitelre - Athén három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe a csütörtökön benyújtott csomagban részletezett mélyreható reformokat hajtana végre.

A tanácskozás másik témája a csütörtök éjjel benyújtott javaslatcsomag kiértékelése, azaz annak eldöntése, hogy az Athén által vállalt "előzetes intézkedések" és hosszabb távú gazdaságszerkezeti reformok elegendőek-e ahhoz, hogy Görögország vissza tudja fizetni tartozását hitelezőinek.

A görög parlament péntek éjjel szavaz arról, támogatja-e az Alekszisz Ciprasz vezette kormányt, hogy megkösse a reformokért cserébe pénzügyi támogatást biztosító megállapodást a nemzetközi hitelezőkkel. Pénteken több ellenzéki párt is jelezte, igennel fog szavazni.

Szombaton az Eurócsoport délután 3 órára összehívott ülése előtt, délelőtt 10 órakor ül össze a pénzügyminiszter-helyetteseket tömörítő munkacsoport, amely megvitatja az EKB, az IMF és az EB pénteki egyeztetésének eredményeit és előkészíti a döntést az Eurócsoport ülésére. Még ezen a délelőtti ülésen egyeztetnek Görögország hétvégét követő átmeneti finanszírozásáról, amely 3,4 milliárd eurót jelent különböző forrásokból.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek is áttekintik az EKB, az IMF és az EB ajánlásait, valamint megvitatják a munkacsoport konklúzióit. Az információk és értékelések fényében feltételesen felajánlhatják a hiteltárgyalások megindítását Athénnak, ha az rövid határidőn belül teljesít bizonyos "előzetes intézkedéseket". Ha az Eurócsoport a tárgyalások elindítása mellett dönt, nem kötelező megtartani az euróövezet, valamint a teljes Európai Unió vasárnapra összehívott csúcsértekezleteit.

A pénzügyminiszterek dönthetnek úgy is, hogy nincsenek meg a feltételei a tárgyalások megkezdésének. Ebben az esetben a görög kormánynak még a hét végén át kellene vinnie a parlamenten a legfontosabb reformígéreteit és adóemelésre tett javaslatait, hogy az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfőinek vasárnapra összehívott találkozóján mégis a hiteltárgyalások megindítása mellett döntsenek.

A vasárnap délután 4 órára összehívott euróövezeti csúcs politikai támogatást nyújthat a görög kormányfőnek arra, hogy "eladja" Görögországban a fájdalmas reformintézkedéseket, valamint Angela Merkel német kancellárnak arra, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjon össze a hiteltárgyalások jóváhagyására - uniós források tájékoztatása szerint.

Abban az esetben, ha az euróövezeti vezetők tanácskozásán sem lesz megállapodás, európai uniós csúcsot tartanak az összes tagállam vezetőjének részvételével délután 6 órakor. A találkozón az uniós költségvetést, valamint környező, nem euróövezeti szomszédos országokat - Bulgáriát, Romániát és Horvátországot - érintő döntéseket hozhatnak meg. Ekkor vehetik napirendre a Görögországnak nyújtandó humanitárius segítség kérdését, valamint a görög tőkekorlátozásokkal összefüggő, illetve a lehetséges migrációs és határbiztonsági intézkedéseket.

Hétfőn telekonferenciát tart az EKB kormányzótanácsa, hogy döntsön a görög bankok vészhelyzeti likviditási támogatásának (ELA) folytatásáról. Ha a hét végén döntés születik a tárgyalások újraindításáról, az EKB vélhetően kisebb mértékben megemeli az ELA plafonját, hogy a bankok ne fussanak ki a készpénzből. Az EKB azonban feltehetően azt akarja majd, hogy az athéni kormány tartsa fenn a jelenleg is életben lévő tőkekorlátozásokat, megelőzendő a bankok fizetésképtelenné válását, újranyitásukat pedig feltőkésítésükhöz köti.

Megállapodás hiányában az EKB kormányzótanácsa megtárgyalja az euróövezet stabilitásának megvédését szolgáló vészhelyzeti intézkedéseket. Ezek közé tartozik az például, hogy növelik az euróövezeti országok államkötvényeinek vásárlását a mennyiségi enyhítési program keretében.

Megállapodás esetén a jövő héten összeül a német törvényhozás, hogy megadja a kormánynak a felhatalmazást a hiteltárgyalások megindítására Görögországgal. De több más országban, köztük Észtországban, Ausztriában, Szlovákiában, Finnországban és Hollandiában is parlamenti felhatalmazást kell ehhez kérniük a nemzeti kormányoknak. Várhatóan Franciaországban is összeül a parlament, bár törvényileg nem lenne köteles politikai jóváhagyást adni.