A kommunikáció és az időhiány a legnagyobb stresszfaktor

Bár Magyarországon továbbra is a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb kockázatot, egyre nagyobb szerepet kap a problémás emberi kapcsolatok miatt kialakuló stressz – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) második európai vállalati felméréséből.

A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53 százaléka, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket minden második válaszadó, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45 százalékuk nevezte meg kockázati tényezőként.

A toplista negyedik helyére 44 százalékkal a negatív stressz került. Ebbe a kategóriába tartozik például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel végzett munka. Az európai összesített adatok tanúsága szerint a munkahelyek közel 60 százalékánál tapasztalták már ennek negatív hatásait. Elsősorban az oktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, azaz a szolgáltatási szektor azon területein jelent gondot ez, ahol kiemelt szerep jut a személyes kapcsolattartásnak.

A magyarországi vállalkozások csaknem 30 százalékánál említették, hogy jelentős stresszt okoz az adott munkára vagy a feladat megoldására rendelkezésre álló idő szűkössége is. Jellemzően az építőiparban és a közigazgatásban tevékenykedők emelték ki ezt a tényezőt a vizsgálat során. Szintén az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya.
Az, hogy a kollégák nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat és -folyamataikat, a cégek 14 százalékánál merült fel problémaként, leginkább a feldolgozóiparban. A hosszú, vagy rendszertelen munkaórák a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt – a válaszadók 14 százaléka említette ezt a stresszfaktort –, míg az állás bizonytalansága százból 13 cégnél szerepelt a listán.

Mindössze a magyar munkahelyek ötödének van cselekvési terve a stressz és annak káros következményeinek kivédésére. Eközben a felmérések szerint a munkavédelmi kultúra szempontjából legfejlettebbnek számító Egyesült Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával.

Nem csak a szervezeti, hanem az egyéni stratégiákon is volna még mit javítani. Ezt bizonyítja például az NN Biztosító és az Index.hu csaknem 10000 ember részvételével készített felmérése, amelyből a többi között kiderült: bár tartunk a betegségektől, ötből négy ember nem figyel oda teljeskörűen az egészségére, és csak minden harmadik munkavállaló jár el rendszeresen az ingyenes szűrővizsgálatokra.

A nők valamivel többet tesznek egészségükért, leginkább a táplálkozás és a kockázatos szokások elkerülése terén, de összességében tízből négy ember űzi az olyan stresszlevezetőnek gondolt tevékenységeket, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. Százból mindössze 41 ember mozog rendszeresen, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők sem előrelátóbbak.