Elcsúfítják a SZÉP-kártyát?

A kormány nem változtat a SZÉP Kártya rendszerén - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési államtitkára egy hónapja közölte, hogy a SZÉP-kártya rendszerének „továbbfejlesztéseként” a gyorséttermeket kivennék a rendszerből, mert az „eredeti céloknak megfelelően” a szálláshelyeknek és a szabadidős tevékenységeknek szánnának nagyobb szerepet.

Ezt tegnap a turizmusért felelős helyettes államtitkár, Ruszinkó Ádám a Napi Gazdaságban pontosította, mondván: nincs napirenden a rendszer átalakítása. Csakhogy ágazati szereplők már többször jelezték az NGM-nek: nincs ínyükre, hogy a SZÉP-kártyákon nagyobb szeletet hasítanak ki a vendéglátósok, mint a szállásadók. Ezért olyan javaslatot is letettek, hogy hozzák előnybe a szálláshelyeket a vendéglátósok kárára. Ezt azonban csak vizsgálják.

Némi probléma, hogy a gyorséttermeket önmagukban nem lehet kivenni a rendszerből. Az elfogadóhelyeket TEÁOR-szám szerint sorolják fel az erről szóló jogszabályban, az éttermeken belül viszont e szerint nincs megkülönböztetés gyors és hagyományos között. Ha viszont kidobják az összes vendéglátóhelyet a SZÉP-kártyából, annak az Erzsébet-utalványokat terítő állami Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány lesz a nyertese.
Ma a legnépszerűbb cafeteriaelemnek az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya számít.

A kártyát a cégek 64 százaléka kínálja dolgozóinak, míg az utalványt 61 százalékuk biztosítja választási lehetőségként. Az egészségpénztári hozzájárulást pedig a cafeteriajuttatásokat adó cégek 59 százalékánál kínálják – mondta el a Világgazdaságnak Fata László, a januárban készített kutatást támogató Cafeteria Trend Magazin szakértője. Hangsúlyozta: egy másik felmérésük alapján a cégek véleménye szerint az adórendszerben leginkább az egészségmegőrzést kéne ösztönözni, és a vállalatok az étkezés támogatását fontosabbnak tartják az üdülésénél is.

Hasonlóan a felhasználókhoz, az OTP Pénztárszolgáltató 2014 végi, reprezentatív felmérése szerint a munkavállalók körében a legnépszerűbb az Erzsébet-utalvány volt, míg minden második cafeteriában részesülő munkavállaló a SZÉP-kártya vendéglátóhelyi alszámlájára kapott juttatást (a kínálat és az igénybevétel között éppen a dolgozók választása jelenthet eltérést). A harmadik helyen az egészségpénztári hozzájárulás szerepelt, míg negyedik helyre, szinte holtversenyben, a SZÉP-kártya másik két alszámlája, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, illetve a helyi közlekedési bérlet került.

Ha tehát a SZÉP-kártyából eltűnik az étkezési elem, a piac az Erzsébet-utalványok felé fordul majd. Ezzel azonban biztosan csak az állami szolgáltató jár jól, a szállodások nem. A SZÉP-kártya különlegessége ugyanis, hogy az étkezési számláról szállásra is lehet költeni (visszafelé ez nem működik), így nem feltétlenül az utazásit töltik először fel. Az OTP Bank adatai szerint az első öt hónapban 33 milliárdot töltöttek fel a SZÉP-kártyáikra (ez tízszázalékos bővülés a tavalyihoz képest). A vendéglátóhelyi alszámlára 22 milliárd érkezett, a szálláshelyre hét, a szabadidőre négy. A költések azonban a turizmushoz kötődnek: a bank szerint a nyári időszakban jellemzően megduplázódik a SZÉP-kártyás juttatások felhasználása.

Visszatérnek a régiek

A mai cafeteria-rendszer 2012-ben alakult ki. Az állam eredetileg olcsóbbá tette volna a rendszert (ez volt a SZÉP-kártya létrehozásának eredeti célja), míg a drágább, utalványos megoldást egy kvázi nonprofit rendszerben fordítja üdülési támogatásokra az állami utalványforgalmazó. A rendszerben kedvezőbb adófeltételeket kínáltak ennek a két elemnek, mint amelyeket a hagyományos utalványos cégek kaptak – a diszkrimináció miatt az Európai Bizottság indított eljárást Magyarország ellen. Az ügy az Európai Bíróságnál tart, és ha az ország veszít, az Erzsébet-utalvány ma meglévő adóelőnyét el kell tüntetni.