Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics heti visszatekintő helyzetértékelése szerint több alapos ok is van annak feltételezésére, hogy a hivatalos hitelezők és Görögország megállapodása nem vet véget a görög válságnak. Ezek egyike a ház szerint az, hogy minden olyan hét, amelyet Görögország a tőkekorlátozások hatálya alatt tölt - miközben a görög gazdaság teljesítménye ismét zsugorodik -, csökkenti az egyezség életképességének esélyeit.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ha a görög bankok ki is nyitnak hétfőn, a pénzkivételre megszabott korlátozások valószínűleg még hosszú ideig érvényben lesznek, és ez önmagában nagyon negatív hatást gyakorol a görög gazdaság aktivitására.
A ház elemzői közölték: jelenlegi, lefelé módosított előrejelzésük az, hogy a görög hazai össztermék (GDP) az idén 3 százalékkal csökken. Hozzátették ugyanakkor, hogy ennél "sokkal rosszabb" teljesítmény sem kizárható.
A cég szerint mindez arra vall, hogy a megállapodásban szereplő költségvetési célok - amelyek alapján szilárd gazdasági növekedéssel kellene jelentős elsődleges többleteket elérni a görög államháztartási egyenlegben - teljesen megvalósíthatatlanok.
Ráadásul vannak a megállapodásnak egyéb, kifejezetten ingatag elemei is, például az 50 milliárd eurós privatizációs eszközalap, amelynek bevételét a bankok újratőkésítésére és az adósságállomány csökkentésére kellene fordítani. Hasonló bevételi célokat kitűző privatizációs tervek már 2011-ben is voltak, és azokból végül nem egészen 5 milliárd euró folyt be - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint azonban a legnagyobb probléma az, hogy a most elért megállapodás alapján továbbra is valószínűtlen bármiféle olyan arányú adósságkönnyítés, amellyel kezelhető szintre lehetne csökkenteni a görög államadósság-rátát, és amely megnyithatná Görögország előtt a kötvénypiacokat.
A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezt egybevetve enyhülhetett annak a kockázata, hogy Görögország már a következő néhány hétben kiesik az euróövezetből, de továbbra is nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a következő tizenkét hónapban bekövetkezik, mint annak, hogy nem.
Ugyanerre a következtetésre jutott az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb elemző és előrejelző intézete.
A ház londoni elemzői közölték: középtávra jósolva továbbra is 60 százalékos esélyt adnak annak, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből, annak ellenére is, hogy a hivatalos hitelezők és Athén megállapodásával a Grexit rövid távú kockázata csökkent.
Az EIU szerint a megállapodáshoz fűzött súlyos feltételrendszer, valamint a görög kormány és az euróövezeti partnerek közötti bizalom eróziója együtt azt jelenti, hogy a megállapodás végrehajtási kockázatai jelentősen emelkedtek.
A ház mindezek alapján azt várja, hogy középtávú előrejelzési időszakán belül - vagyis 2019 előtt - Görögország elhagyja a valutauniót.
E prognózisát az EIU azzal a véleményével támasztja alá, hogy Görögország számára változatlanul nehéz lenne a versenyképesség helyreállítása és a gazdasági növekedés ezzel egyidejű beindítása az euróövezeten belül. Ráadásul a korábbi takarékossági intézkedések eredményei sem adnak okot a bizalomra azzal kapcsolatban, hogy a mostani megállapodás nyomán esetleg létrejövő új pénzügyi program a görög adósságráta fenntarthatóvá tételéhez elégséges mértékű növekedést eredményezhet a görög gazdaságban - fogalmaznak az EIU londoni elemzői.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.