Ezt ajánlják a görögök az új hitel fejében

A hitelezők június 26-i javaslatával szinte megegyező reformtervet nyújtott be tegnap este a görög kormány. A dolog pikantériája az, hogy a múlt vasárnapi népszavazáson éppen ennek a tervnek az elutasítására buzdította híveit ugyanez, az Alekszisz Ciprasz által vezetett kabinet. Vagyis amit most kérnek az újabb mentőhitel fejében, azt nemrég a görögök 61 százaléka utasította el – bár vélhetően többségüknek fogalma sem volt róla, miről is mond véleményt.

Nos, a tervezet – megfelelően a korábbi követeléseknek – erre az évre 1 százalékos költségvetési többletet irányoz elő, ez a következő években fokozatosan fog 3,5 százalékra nőni. Ennek érdekében több adóterhet növel a kormány: az általános áfakulcs 23 százalékos, ez alól az alapvető élelmiszerek, az energia, a szállodai szolgáltatások és a vízszolgáltatás kivétel, ezeknek 16 százalékos lenne az adókulcsa, míg a szuperkedvezményes, 6 százalékos kulccsal a gyógyszerek, a könyvek és a színházjegyek adóznának. Fokozatosan törölnék el a szigeteken meglévő 30 százalékos áfakedvezményt, kezdve a nagy, több turistát vonzó helyekkel.

A társasági adó kulcsa 26-ról 28 százalékra nőne – a kormány korábban 29 százalékos kulcsra tett javaslatot, emellett pedig félmillió eurós profit fölött 12 százalékos egyszeri különadóra. Ezt a hitelezők arra hivatkozva vetették el, hogy a túladóztatás rontaná a gazdasági kilátásokat. Bennmaradt ugyanakkor a javaslatcsomagban a tévés hirdetések megadóztatására és a luxusadó kiterjesztésére vonatkozó javaslat.

Újfent ígéretet tett a kormány az adószedési morál javítására, a gyógyszerkassza lefaragására, illetve a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépései is szerepelnek a tervezetben. Ebben az esetben a 2010-ben elfogadott nyugdíjreform teljes körű végrehajtását vállalják, valamint 2022-ig fokozatosan 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – és azonnal elkezdenék szigorítani a korai nyugdíjba vonulást feltételeit.

A hitelezők által várt 400 millió helyett 100 millió euróval csökkentenék a hadi kiadásokat és átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét is, kiszűrve az érdemtelenül magas juttatásokat. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét (az elmúlt évtized kozmetikázott adatai elvben már eltűntek, ám az adatszolgáltatás ma sem kielégítő).

A korrupcióellenes küzdelem jegyében, az OECD-vel együttműködve erősítenék a hatóságok és a közbeszerzések ellenőrzését és átláthatóságát, lépéseket tennének ugyanakkor az adóhatóság munkájának hatékonyabbá tételére. Lépéseket tennének a cégek működésének versenyképesebbé tételére is, és a munkaerő-piaci reform előmozdítására, liberalizálnának több bejegyzett szakmát és leépítenék a bürokráciát. Mindezek a javaslatok a tárgyalási alapnak tekintett június 22-i kormányjavaslatnak is a részei voltak, ahogy az is, hogy a Sziriza korábbi ellenvetéseit félretéve folytatják a privatizációt – több más lépés mellett erről is megegyeztek annak idején a hitel fejében a trojkával.

A reformcsomagban egy szó sem esik Athén kívánságairól, nem szerepel tehát benne az adósság átstrukturálására vagy elengedésére vonatkozó utalás. Az adósságelengedésre irányuló kérelem szerepel azonban egy másik dokumentumban, amelyet pénteken reggel terjeszt a görög parlament elé a Ciprasz-kormány. E szerint legalább 53,5 milliárd eurós hitelt kérnek – ez az összeg nagyjából megfelel az IMF múlt héten kiszivárogtatott dokumentumában szereplő forrásigénynek. Athén az adósság átalakításán kívül igényt tart arra a 35 milliárd eurós beruházási csomagra is, amelyet a bizottság még a tárgyalások utolsó hetében javasolt a görög kormánynak.
A reformcsomagról vasárnap dönthetnek az euróövezeti állam- és kormányfők. Francia források szerint ha sikerül megegyezni, akár el is maradhat a szintén vasárnap délutánra tervezett teljes körű EU-csúcs.