Gyorsan fogynak Alekszisz Ciprasz szövetségesei

Feszült hangulatban döntött tegnap lapzártánk után a görög parlament arról a javaslatcsomagról, amelyet a további hosszú távú finanszírozás feltételéül szabtak az európai hitelezők. A rendkívül rövid határidő lehetetlenné tette az érdemi vitát a hétfő hajnalban megszületett javaslatokról, amelyek meghatározzák többek között az áfarendszer átalakítását, a nyugdíjreform kiszélesítését és a költségvetési kontroll szigorítását. Ha érdemi nem volt is a parlamenti vita, kiélezett annál inkább.

Azt már korábban jelezte a kisebbik kormányerő, a jobboldali Független Görögök, hogy nemmel fognak szavazni, tegnap pedig a fő kormányerőnek számító Sziriza 201 fős központi bizottságának 109 tagja egy nyilatkozattal állt elő, amelyben puccsnak minősítették és elutasították a megállapodás támogatását. Lemondott Nadia Valavani pénzügyminiszter-helyettes, és az elutasítást helyezte kilátásba tárcájának weboldalán a Sziriza egyik radikális vezetőjeként ismert Panagiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter is.

Az igazi ellenálló azonban Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter volt, aki parlamenti felszólalásában ismét a versailles-i békediktátumhoz hasonlította a megállapodást, blogjában pedig pontról pontra kritizálta azt, említve „fojtogatást”, „Karthago sóval behintését”, a CIA kínzómódszerére utalva „fiskális vizes vallatást”, kiemelve azt, hogy a hitel feltételéül szabott lépések tovább rontják a görög gazdaság versenyképességét. Alekszisz Ciprasz hírek szerint lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a többség nemmel szavaz, ám a kedden beharangozott kormányátalakításból nem lett semmi.

Az ellentábor valószerűtlen szövetségeseként lépett egyet a Nemzetközi Valutaalap is. A washingtoni szervezet kedden második olyan jelentését szivárogtatta ki, amely azt állítja, adósságelengedés vagy más érdemi könnyítés – például a kamatfizetés 30 éves felfüggesztése – nélkül a görög adósság fenntarhatatlanná válik. Ezt követően pedig egy magas rangú tisztségviselője név nélkül azt nyilatkozta: az IMF csak abban az esetben vesz részt a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőprogramban, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére. A valutaalap Németországról szóló jelentésében pedig arra figyelmeztetett: az új megállapodás alááshatja az euróövezet legnagyobb gazdaságába vetett bizalmat, késleltetve ezzel a fellendüléshez szükséges beruházásokat.

Az IMF a július 5-i népszavazás előtt is komoly segítséget nyújtott a kormánynak azzal, hogy kiszivárogtatta: szükségesnek tartja az adósságelengedést. Kérdéses, hogy az IMF eltávolodása a hétfőn aláírt megállapodástól – amelyben távoli ígéretként szerepel csupán valamiféle adósságátsrukturálás, kizárva a nominális elengedést – mennyire befolyásolja az athéni politikai erőket.

Az ellenzék kiáll a megegyezés mellett, pedig egy kedd esti interjúban maga Alekszisz Ciprasz miniszterelnök is elismerte, nem ez a legjobb megoldás.
Miközben a francia nemzetgyűlés tegnap nagy többséggel állt ki a megállapodás mellett, a másik oldalt továbbra is leghangosabban a németek képviselik. Angela Merkel kancellár pártjában, a CDU/CSU-ban ötven képviselő jelezte, hogy elutasítja az újabb mentőhitelre vonatkozó javaslatot. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig most először ismerte el: előnyösebbnek tartaná, ha a görögök kilépnének az euróövezetből.

Az áthidaló kölcsön azért is fontos, mert a jelenleg zárva lévő és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankrendszer fizetőképességét jelenleg az EKB garantálja sürgősségi likviditási támogatás révén, ilyet viszont csak fizetőképes országnak nyújthat. Az EKB azt jelezte, újabb döntésével megvárja az athéni parlament szavazását.

Az áthidaló kölcsön azért is fontos, mert a jelenleg zárva lévő és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankrendszer fizetőképességét jelenleg az EKB garantálja sürgősségi likviditási támogatás révén, ilyet viszont csak fizetőképes országnak nyújthat. Az EKB azt jelezte, újabb döntésével megvárja az athéni parlament szavazását. -->