Hatalmas zuhanás Kínában

Történetének második legnagyobb zuhanását szenvedte el tegnap a sanghaji tőzsde, miután a befektetőket egyre jobban aggasztja a kínai gazdaság állapota. A második negyedévben ugyan 7 százalékkal nőtt a GDP, és a növekedés komponensei is biztatóan alakultak, az elmúlt napokban azonban két gyenge makroadat jelent meg. A júliusi kínai beszerzési menedzserindex a várt emelkedés helyett 15 havi mélypontra, 48,2 pontra esett vissza, ehhez jött tegnap a kínai iparvállalatok eredményességének összegzése, amely szerint az előző havi 0,6 százalékos növekedéssel szemben 0,3 százalékkal csökkent a nyereségük éves összevetésben.

A tőzsdei befektetők az elmúlt hónapokban még fordított logika szerint működtek: a rossz makroadatokat a részvényárak emelkedése követte, abban bízva, hogy a kormányzat újabb gazdaságélénkítésre szánja majd rá magát. Az utóbbi hetekben azonban megváltozott a hangulat. A kínai kormányzat mintegy 800 milliárd dollárnak megfelelő jüant költött ugyan a június eleji csúcshoz képest 30 százalékkal zuhanó árfolyamok megfékezésére, mégis egyre többen kételkednek a tartós eredményben. A drasztikus intézkedések átmenetileg segítettek, a részvényindexek közel húsz százalékot pattantak vissza az elmúlt két hétben, de a piacot döntően meghatározó lakossági befektetők óvatossá váltak, és inkább profitrealizálásra használták ki az állami segítséget. Végül a hétfői kereskedésben a Shanghai Composite index 8,5 százalékos esés után 3725 ponton fejezte be a kereskedést, ekkora zuhanásra 2007 óta nem volt példa.

Az eladások a záráshoz közeledve erősödtek fel, jelezve, hogy milyen törékeny a befektetői hangulat.

A kínai összeomlás a világ többi tőzsdéjére is hatással volt, különösen a nyersanyagok szenvedtek. A réz ára hatéves mélypontra zuhant, a Bloomberg árupiaci indexe több mint 13 éves mélységben járt. Az olaj ára tovább süllyedt: az amerikai WTI 47,5 dollárra, a Brent hordója 53,7 dollárra esett vissza. A korábbi nyersanyagboomot az exportorientált kínai gazdaság hajtotta, a növekedés szerkezetének átalakulásával azonban kevesebb nyersanyagra lesz szükség, miközben a termelőkapacitások az egész világon jelentősen nőttek.

A folyamat legnagyobb vesztesei a nagy nyersanyagexportőrnek számító feltörekvők, elsősorban Brazília, Dél-Afrika és Oroszország, bár olyan fejlett országok is érintettek, mint Ausztrália vagy Kanada. Mivel a feltörekvő piacokon jelentős súlyt képviselnek a nyersanyagkapcsolt országok, félő, hogy a teljes kategóriából, így a Magyarországot is tartalmazó európai feltörekvő piacokról is megindul a tőkekivonás, noha a közép-európai térségnek kedvez a nyersanyagárak esése. Egy másik lehetséges hatás az amerikai és az európai vállalati profitok visszaesése, amire már a mostani gyorsjelentési szezon is utalhat. Az exportőr vállatok növekedésének jelentős részét adta ugyanis az elmúlt években Kína, részben az ottani fogyasztás, részben pedig az ipar megrendelései révén. Ezek visszaesése ugyan nem rendíti meg az érintett cégeket, de az általában nem túl jelentős, egy számjegyű növekedéseket könnyedén eltüntetheti.

Európai félelmek

Jelentősebb eséssel kezdték a hetet a főbb tőzsdeindexek: a frankfurti DAX két százalékkal került lejjebb, a párizsi tőzsde pedig 2,5 százalékkal csökkent, miután a görög félelmeket követően a kínai lassulással és az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozások kerültek a befektetők fókuszába. Az amerikai tőzsdék mérsékeltebb, fél százalék körüli mínuszt mutattak lapzártakor. Az európai feltörekvő tőzsdék közül az orosz 2,5 százalékot, a török index 2 százalékot zuhant. Ebben szerepet játszott a török líra és a rubel két százalék körüli leértékelődése is, míg a lengyel zloty és a forint egy kedvező lengyel adóváltozás meglebegtetése miatt inkább erősödni tudott.