Megoszlanak a vélemények az új görög javaslatról

Egyes citybeli értékelések szerint jelentősen nőtt az esélye annak, hogy Görögország a valutaunióban maradhat, más elemzők ugyanakkor továbbra is elkerülhetetlennek tartják a Grexitet, legfeljebb a végkifejlet halogatására látnak lehetőséget.

A legoptimistább - bár komoly kételyeket is megfogalmazó - helyzetértékelést az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői adták. Pénteki tanulmányukban közölték: a legutóbbi egy nap fejleményei nyomán az eddigi 55 százalék helyett most már 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit.

A cég elemzői szerint a Brüsszelnek benyújtott görög reformjavaslat-csomag "első ránézésre" eleget tesz a szélesebb körű és szerkezeti jellegű reformokat sürgető német igényeknek, és Berlin szempontjából valószínűleg lehetővé teszi a megállapodást. A német kormány számára azonban döntő fontosságú, hogy a hivatalos hitelező intézmények is elégségesnek tartják-e a görög javaslatokat a görög adósságdinamika fenntarthatóvá tételéhez.

Ez különösen abban az összefüggésben lesz nagy horderejű döntés, hogy a tőkekorlátozások bevezetése óta jelentősen tovább romlott a görög gazdaság helyzete - hangsúlyozták az Eurasia Group londoni elemzői.

A ház szerint további súlyos kételyekre ad okot az is, hogy a görög kormány képes lesz-e végrehajtani a most beterjesztett javaslatcsomag reformjait, mivel ezek még keményebb konszolidációs intézkedéseket jelentenének, mint amilyeneket a múlt vasárnapi népszavazáson a görög választók nagy többséggel elutasítottak.

A görög kormány reformjavaslatainak magas végrehajtási kockázatait emeli ki pénteki helyzetértékelésében a Moody''s Investors Service is.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett tanulmánya hangsúlyozza, hogy a tőkekorlátozási intézkedések - köztük a betétekről kivehető pénzmennyiség korlátozása - ellenére a görög bankrendszer finanszírozási és likviditási helyzete folyamatosan romlik.

A Moody''s becslése szerint a görög bankokból most is napi 100-150 millió euró betétállomány áramlik ki, és mivel az eurójegybank (EKB) egyelőre a jelenlegi 89 milliárd eurós szinten befagyasztotta a görög bankrendszernek nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) keretét, a hitelminősítő szerint a görög bankrendszer néhány napon belül valószínűleg kifogy a likviditási forrásokból.

Az ELA-folyósítások megemeléséhez az EKB-nak bíznia kell abban, hogy a hivatalos hitelezők folytatják a görög kormány támogatását, ami viszont távolról sem vehető biztosra - áll a Moody''s pénteki londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint ebben a helyzetben a görög bankrendszer eszközminőségének további jelentős romlása várható, akkor is, ha sikerül egyezségre jutni az újabb pénzügyi segélyprogramról.

A bankszektor nem teljesítő kinnlevőség-állománya a teljes követelésportfolión belül 35 százalék volt 2014 végén, és a Moody''s várakozása szerint ez a ráta még a pénzügyi segítségről szóló megállapodás esetén is 40-45 százalékra emelkedik tovább, újabb segélycsomag nélkül pedig elérheti a 60 százalékot.

A Moody''s elemzői szerint az, hogy Görögország kapjon-e további külső pénzügyi segítséget, végső soron politikai döntés lesz. Mivel azonban Görögország egyes európai hitelezői a jelek szerint mind keményebb álláspontra helyezkednek, továbbra is magas annak a kockázata, hogy nem születik megállapodás az újabb segélycsomagról, és ebből eredően ugyanilyen magas a rizikója annak is, hogy Görögországnak végül távoznia kell az euróövezetből.

Ezt a végkifejletet továbbra is teljesen biztosnak tartják az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai. Pénteki helyzetértékelésük szerint Görögország hitelezőinek - függetlenül attól, hogy Athén milyen feltételrendszerbe egyezik bele - mindenekelőtt azt kell eldönteniük, hogy Görögország euróövezeti tagságának fenntartása lenne-e a helyes döntés. Ez nem lenne kérdéses, ha erős esély lenne arra, hogy az újabb pénzügyi csomag helyrehozná a közfinanszírozási rendszert, és ennek révén lehetővé tenné, hogy Görögország visszatérjen a nemzetközi tőkepiacra.

A Capital Economics elemzői szerint azonban ez most már "reménytelenül derűlátó" forgatókönyvnek tűnik, és nagyon nehéz elképzelni, hogy Görögország az esetleges újabb pénzügyi csomag futamideje alatt vissza tudna térni a tőkepiacra. Ez viszont azt jelenti, hogy az új segélyprogram lejártával azonnal életbe kellene léptetni egy még újabbat.

A ház szerint ha a gazdasági visszaesés és a negatív infláció jelenlegi elegye fennmarad - ami valószínű -, akkor a következő három évben a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta még sokkal magasabbra emelkedik. A Capital Economics adósságfenntarthatósági modellszámításai szerint ebben az esetben a görög államadósság-ráta 2018-ra megközelítené a 200 százalékot.

Emellett Görögországnak "ultragyenge" valutára lenne szüksége a görög gazdaságban felhalmozódott hatalmas mennyiségű kapacitástöbblet felszívásához és a további elhúzódó defláció elkerüléséhez.

Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni elemzői valószínűtlennek tartják, hogy Görögország alapvető gazdasági-költségvetési problémái az euróövezeten belül megoldhatók lennének, ezért azt jósolják, hogy előbb vagy utóbb mindenképpen elérkezik a Grexit pillanata.