Több razziát akar a tejágazat

Gyanúsan olcsó UHT-tejet forgalmazó cégláncolatot derített fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban, az adóellenőrök csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel – közölte a NAV csütörtökön. A közlemény szerint a céghálózat Szlovákiából származó tejet hozott forgalomba, az uniós áfaszabályok kijátszásával. Az adóhatóság a közleményében kifejtette: a beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amelyet viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer tette lehetővé, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon.

„Jónak tartjuk az irányt, ám a mostani akcióban feltárt csalás nagyon kevés” – mondta el az esettel kapcsolatban véleményét Istvánfalvi Miklós. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke a Világgazdaságnak kifejtette: valószínűbb, hogy a csalás révén kieső mennyiség több tízmilliárd forintra tehető, és ebből komoly rész jut a tejtermékpályára is.

A hazai termelők fő problémája az, hogy az áfacsalások nélkül is épp eléggé nyomottak az árak, a feketézés pedig tovább ront a helyzeten. Az árak csökkenésének fő oka a globális kínálat bőségessége. A növekvő tejtermelés és a csökkenő árak trendje a jelek szerint az egész világpiacot érinti. Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO globális tejárindexe májusra 167,5 pontra esett, ez a legalacsonyabb 2009 októbere óta.

Idehaza hasonló a helyzet, megállíthatatlanul zuhan a nyers tej felvásárlási ára, jelenleg a legjobb termelők sem tudnak profitot elérni a tehenészetek működtetésén. Míg alig egy éve még 100 forint felett volt a nyers tej felvásárlási ára, mára a szerződött árak is csupán 75-77 forint körül vannak, amelyek minőségi vagy mennyiségi felárral együtt sem érik el a 80 forintot kilogrammonként. A teljesen szabadpiaci, azonnali értékesítést jellemző, úgynevezett spot árak még ennél is alacsonyabbak, ma 72-73 forint körüliek. Összehasonlításul: a hazai önköltségi ár átlagosan 95–98 forint között mozog, vagyis jelenleg a támogatásokkal együtt is veszteséges az ágazat.

„Ha sokáig így marad a helyzet, akkor elkerülhetetlen az állománycsökkenés, ezeket a veszteségeket ugyanis csak egy darabig tudják finanszírozni a termelők” – mondta el ezzel kapcsolatban Istvánfalvi Miklós. A szakember szerint a tej ára némileg növekedhet a következő hónapokban, ám a tavalyi szintet biztosan nem tudja megközelíteni. Az áfacsalás további árleszorító hatása jelentősen rontja a termelők pozícióit, ebben a helyzetben pedig komolyabb hatósági fellépésre van szükség Istvánfalvi szerint. „A jelenleginél sokkal több és szigorúbb ellenőrzésre van szükség, a feketézés felszámolása különösen most lenne fontos” – emelte ki.

A túlkínálat viszi le az árakat

A feketézés révén az ár alatti értékesítés különösen azért jelent nagy problémát a termelőknek, mert a tej felvásárlási árszintje sokat csökkent az elmúlt időszakban. Ennek oka részben a növekvő globális kínálat: az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) becslése szerint mind tejből, mind pedig sajtból és vajból rekordszintet ér el idén a világ termelése. Az Európai Unióban szintén növekedésben van a tejtermelés, elsősorban amiatt, mert az EU idén áprilisban megszüntette a tejkvótát, innentől kezdve minden tagállam annyi tejet termel, amennyit tud, illetve amennyit akar. A tejkvóta kivezetését már korábban beárazta a piac, ennek eredményeképp néhány év alatt 6 százalékkal nőtt az Európai Unió világszinten amúgy is legnagyobbnak számító tejtermelése.