Ukrajnának lépnie kell

Újabb határidőhöz érkezik holnap Ukrajna: 120 millió dollár kamatot kell kifizetnie nemzetközi hitelei után. Ez elvben nem okozhat gondot, hiszen a jegybank nemzetközi tartalékai június végén meghaladták a 10 milliárd dollárt, hála részben annak, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) márciusban megkapták a beígért 17,5 milliárd dolláros hitel első részletét.

Az IMF által összerakott, négy évre szóló, teljes egészében 40 milliárd dolláros mentőprogram sikeréhez azonban az is kell, hogy az ukrán kormány olyan megállapodásra tudjon jutni magánhitelezőivel, amelynek révén a program során 15 milliárd dollárral csökkennek adósságszolgálati terhei.

Kijev március óta tárgyal a magánhitelezőkkel szembeni, összesen 19 milliárd dollárnyi adósságából mintegy 9 milliárd dollár fölött rendelkező kötvénytulajdonosi konzorciummal, de a holtpontról nem tudnak kimozdulni. Az ukrán fél 40 százalékos „haircutot” javasol, vagyis ennyivel csökkentenék a kötvények névértékét, a Franklin Templeton Alap vezette konzorcium viszont ezt elutasítja, ehelyett a kötvények futamidejének meghosszabbítását javasolja megoldásként.

Az ukrán pénzügyminiszter, Natalija Jareszko már korábban is kilátásba helyezte: akár a nemfizetés eszközét is bevethetik annak érdekében, hogy a kötvénytulajdonosokat rászorítsák a megegyezésre (az ő kezükben levő papírok nagyot veszítenének értékükből egy formális csőd esetén). A törvényhozás májusban felhatalmazta a kormányt arra, hogy moratóriumot hirdessen nemzetközi fizetési kötelezettségeire, de eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, júniusban is átutaltak egy esedékes 75 millió dolláros törlesztést. Jareszko mindenesetre többször is kijelentette azóta, hogy egy csődesemény már csak minimális hatással lenne az ukrán gazdaságra, és most is kiemelte: arra viszont jó lenne, hogy folytassák és felgyorsítsák a hitelezői tárgyalásokat.

A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta a BBC-nek, hogy országának helyzete teljesen más, mint Görögországé, ahol még sok a tennivaló a reformokkal. Az ukrán parlament a múlt héten fogadta el azokat a törvényeket, amelyek még hiányoztak az IMF által elvárt, egyebek közt a bankszektort és az energiaágazatot is érintő reformok végrehajtásához – ez volt a feltétele annak, hogy az ország megkapja a nemzetközi pénzügyi támogatások esedékes részét (1,7 milliárd dollár az IMF-től, 1 milliárd a Világbanktól, 300 millió Japántól és 200 millió euró Németországtól). Ezeket a pénzeket részben a legsürgetőbb költségvetési feladatokra költik – közölte Artyem Sevalev pénzügyminiszter –, részben a nemzetközi tartalékok feltöltésére, hogy támogatni tudják a hrivnya árfolyamát szükség esetén. Jareszko ugyanakkor elismerte, hogy a reformok hatásának érvényesülése minimum hónapokba telik, és egyelőre inkább a gazdasági hanyatlást érzékeli a lakosság.

Az IMF már jelentősen lerontotta az ukrán GDP-változásra adott előrejelzését: áprilisban még csak 5,5 százalékos mínuszt vártak 2015-re a tavalyi 6,8 százalék után, ezt június elején 9 százalékos csökkenésre módosították, emellett az év végére 46 százalékos inflációt várnak (a júniusi ráta 57,5 százalék volt). A prognózis módosításakor ismert volt, hogy az első negyedévben év/év alapon több mint 17 százalékkal csökkent a GDP; a bázisidőszakban, 2014 márciusában annektálta Oroszország a Krím félszigetet. Szakértői becslések szerint a Krím elvesztése 4 százalékot vitt el az ukrán GDP-ből, amelyet tovább csökkent a kelet-ukrajnai szakadár tartományokban tartóssá vált konfliktushelyzet (az érintett régió adta 2013-ban a hazai össztermék 10 százalékát).