Veszített lendületéből a gazdaság

Huszonegy hónap után 3 százalék alá esett a magyar gazdasági növekedés üteme a Világgazdaság mutatószáma szerint. A gyorsulási irányadó júliusban 2,92 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig gyakorlatilag stagnált a gazdaság. A júniushoz képest mért 0,02 százalékos növekedésnél rosszabb havi adat utoljára 2012 novemberében érkezett, amikor visszaesett az index.

A korábbi időszakhoz képest gyengébb teljesítményt magyarázza, hogy a GYIA makrogazdasági részindexei inkább zsugorodtak havi alapon. A fogyasztási hitelek állományának csökkenése, a munkakeresés átlagos időtartamának emelkedése (18,1 hónapról 18,2-re), valamint a kedvezőtlen ipari rendelésállomány lefelé húzta a mutatót. A reálkeresetek emelkedése és az ipari termelés bővülése csak arra volt elég, hogy ne essen vissza a főindex.

A pénzügyi részindexek viszont egy fokkal jobban teljesítettek: az alacsony infláció és a kamatcsökkentési ciklus miatt mérséklődött a reálkamat, miközben a pénzkínálat reálértéke növekedett, részben az expanzív monetáris politika miatt. Mindez azt mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lazításainak – a kamatvágásoknak és a növekedési hitelprogramnak – összességében továbbra is érdemi hatása van a gazdasági növekedésre. Az is segítette a GYIA-t, hogy a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe (BUX) reálértéken számolva emelkedett, ezzel szemben az Ifo-index csökkenése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú állampapírok közötti kamatkülönbség emelkedése lefelé húzta a mutatószámot. Összességében a komponensek fele támogatta, a másik fele pedig visszahúzta a GYIA-t. A havi adat jóval gyengébb lett az elmúlt hónapokban tapasztalt értékeknél – amikor 0,2-0,3 százalékos bővülést láthattunk –, a stagnálás nem volt elég ahhoz sem, hogy 3 százalék felett maradjon az éves index. Mostanra már nem olyan könnyű dinamikus növekedést elérni, mint korábban, hiszen tavaly tavasszal és nyáron 4 százalékhoz közeli bővülést tapasztalhattunk, vagyis a bázis eléggé erős.

Az idei első negyedévben mért 3,5 százalékos éves alapú GDP-növekedés után kissé visszafogottabb ütemben folytatódhatott a gazdaság bővülése, arra azonban egyelőre nem kell számítani, hogy számottevően elmarad a 3 százaléktól a következő időszakban. A növekedést támogatja, hogy az európai exportpiacaink élénkülnek, így a külkereskedelem érdemben hozzájárulhat a GDP-bővüléshez, de a belső kereslet is nő. Igaz, a beruházások további jelentős felfutásával nem érdemes számolni a tavalyi rekordnövekedés után, a lakossági fogyasztás bővülése viszont kitarthat. Ezt támogatja a banki elszámoltatás hatása és az alacsony infláció, az év végéhez közeledve azonban egyre magasabbra kapaszkodhat a pénzromlás üteme, ami csökkentheti a reálbérek növekedését.

Összességében a GYIA havi alapon számított stagnálása figyelmeztető lehet, hiszen ez az index hamarabb jelzi előre a trendfordulókat, mint az éves bázisú. Egyelőre azonban csak arról lehet szó, hogy az expanzió veszített a lendületéből, de a 3 százalékhoz közeli éves növekedés továbbra is magasnak tekinthető. Az azonban bizonytalanabbá vált, hogy a bővülés hasonló mértékben fenntartható középtávon is.