Adósságleírás Ukrajnában

Elhárult az államcsőd közvetlen veszélye Ukrajnában, miután a kormány megegyezett magánhitelezőivel az adósság részleges leírásáról. Natalija Jareszko pénzügyminiszter közlése szerint a haircut, amely 18 milliárd dollárnyi, egy hónapon belül lejáró papírt érint, a teher húsz százalékától szabadítja meg Ukrajnát. Kijev korábban 40 százalékos leírást szeretett volna kiharcolni, ám a piac mégis kedvezően fogadta a hírt: az ukrán ötéves papírok kockázati felára 300 bázisponttal csökkent – igaz, az még így is csaknem 2000 pont volt a londoni kereskedésben. A Nemzetközi Valutaalap szerint az adósságátalakítás 2018-ig 15,3 milliárd dolláros megtakarítást jelenthet az országnak.

A megállapodást az ukrán pénzügyminiszter a Franklin Templeton, a Pimco és a Blackrock amerikai alapkezelőkkel kötötte meg. Az alku során azt is sikerült kiharcolnia a kijevi vezetésnek, hogy a kötvények visszavásárlási határidejét négy évvel meghosszabbították, vagyis a fennmaradó rész – 14,4 milliárd dollár – törlesztését 2019-ig felfüggesztik. A papírok kamatát 7,75 százalékos szinten rögzítették.

Az ukrán vezetés hasonló feltételekkel szeretné visszafizetni Oroszország felé fennálló adósságát is, ám erre kevés hajlandóságot mutatnak a hitelezők. Moszkva még Viktor Janukovics államfőt segítve vásárolt 3 milliárd dollárnyi állampapírt, ezt december 20-ig kellene visszafizetni, sőt az oroszok többször jelezték már azt is, azonnal várnák az eurókötvények ellenértékét.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter tegnap megerősítette, hogy Oroszország nem vesz részt az ukrán adósság csökkentésében. Az orosz pénzügyminisztérium szóvivője a Reutersnek azt mondta, hogy Ukrajna részéről nem is érkezett hivatalos megkeresés az adósság elengedésének ügyében.

Ehhez képest Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arról beszélt, hogy Oroszország jobb, ha tudomásul veszi a kialkudott kondíciókat, mert „nem számíthat kedvezőbb elbánásra”, és „hiába reménykedik, államcsőd nem lesz”.

A negatív kockázatok csökkenése más területen is tükröződik: az ukrán jegybank az inflációs kockázatok mérséklődésére hivatkozva három százalékponttal, 27 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az ukrán központi bank idén kétszer emelt kamatot, február elején az addigi 14 százalékról 19,5 százalékra, majd március elején 30 százalékra. A jegybank szerint az utóbbi hat hónapban követett szigorú monetáris politika jelentősen elősegítette az inflációs és leértékelődési várakozások csökkenését, a devizapiac stabilizálódását és ennek következményeként az infláció tartós süllyedésének elindulását. A pénzromlás áprilisban a 60 százalékot is meghaladta, a jegybank szerint az év végére 48 százalékra mérséklődhet a szintje.

Az év végéig vízummentes beutazást biztosíthatnak az ukrán állampolgároknak az Európai Unió területén – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, ahol Petro Porosenko ukrán államfővel folytatott tárgyalásokat. A bizottsági elnök úgy látja, Ukrajna hatalmas lépéseket tett a vízummentesség feltételeinek teljesítése felé.

Porosenko Juncker után Donald Tuskkal, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak az elnökével is találkozott. Tusk üdvözölte azt, hogy Ukrajna egyetértésre jutott a hitelezőivel, illetve azt, hogy egy újabb megállapodás értelmében szeptember 1-jén ismét életbe kell lépnie a kelet-ukrajnai tűzszünetnek.

A vízummentességgel kapcsolatban Tusk is derűlátóan nyilatkozott, a politikus honfitársa, Andrzej Duda nemrég hivatalba lépett lengyel államfő ugyanakkor a Bildnek adott interjújában arra hívta fel a figyelmet: az ukrajnai konfliktus eszkalálódása menekültválságot okozhat hazájában.

Jóllehet az Ukrajnából érkezők száma megnőtt tavaly a lengyeleknél, különösebb exodusnak egyelőre nincs jele. Miközben az ENSZ szerint 600 ezren hagyták el otthonaikat a kelet-ukrajnai fegyveres válság miatt – jó részük Oroszország felé –, Lengyelországban tavaly 2318-an kértek közülük menedékjogot a 2013-ban regisztrált 46 fő után.

Az év végéig vízummentes beutazást biztosíthatnak az ukrán állampolgároknak az Európai Unió területén – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, ahol Petro Porosenko ukrán államfővel folytatott tárgyalásokat. A bizottsági elnök úgy látja, Ukrajna hatalmas lépéseket tett a vízummentesség feltételeinek teljesítése felé.

Porosenko Juncker után Donald Tuskkal, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak az elnökével is találkozott. Tusk üdvözölte azt, hogy Ukrajna egyetértésre jutott a hitelezőivel, illetve azt, hogy egy újabb megállapodás értelmében szeptember 1-jén ismét életbe kell lépnie a kelet-ukrajnai tűzszünetnek.

A vízummentességgel kapcsolatban Tusk is derűlátóan nyilatkozott, a politikus honfitársa, Andrzej Duda nemrég hivatalba lépett lengyel államfő ugyanakkor a Bildnek adott interjújában arra hívta fel a figyelmet: az ukrajnai konfliktus eszkalálódása menekültválságot okozhat hazájában.

Jóllehet az Ukrajnából érkezők száma megnőtt tavaly a lengyeleknél, különösebb exodusnak egyelőre nincs jele. Miközben az ENSZ szerint 600 ezren hagyták el otthonaikat a kelet-ukrajnai fegyveres válság miatt – jó részük Oroszország felé –, Lengyelországban tavaly 2318-an kértek közülük menedékjogot a 2013-ban regisztrált 46 fő után.-->