Késik a kormány a vörösiszapválasszal, Brüsszel perelhet

A magyar kormánynak augusztus 20-ig kellett volna válaszolnia az Európai Bizottságnak az almásfüzitői vörösiszap-tárolással kapcsolatos aggályaira, de nem tette. A késlekedés miatt Brüsszel beperelheti az országot, amely ellen már kötelezettségszegési eljárást indított, sőt azt júniusban új szintre is emelte.

"A magyar kormánynak tudomása van arról, hogy ha az indokolással ellátott véleményre adandó magyar válaszban foglaltakkal a Bizottság nem értene egyet, úgy keresetlevél benyújtásával az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Ez az Európai Unió működéséről szóló Szerződés által biztosított lehetőség” – válaszoltak a Miniszterelnökségen a Világgazdaságnak.

A késlekedést azzal indokolták, hogy mivel az elmúlt időszakban több, az ügyet érdemben érintő hatósági döntés is született, még folyik a magyar válasz egyeztetése az érintett minisztériumok között. Az eljárás indokolt véleményi szakaszban van, azaz a bírósági eljárást megelőző adminisztratív szakasz utolsó fázisában. „Az eljárás a kialakult gyakorlatnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő mederben halad” – szögezték le lapunknak.

A Világgazdaság nem kapott választ a készülő válaszlevél tartalmára, mondván, a kötelezettségszegési eljárásban keletkező valamennyi dokumentum a kormány és az Európai Bizottság közötti bizalmas információnak minősül.

A kifogások viszont ismertek. A testület 2013-ban felszólította a magyar kormányt a tárolás módjának megváltoztatására. Válaszul megindult a kifogásolt gyakorlat felülvizsgálata, de mivel a Bruxinfo szerint nem zárult le a bizottsági helyszíni szemle idejére, a testület csak azt állapíthatta meg, hogy továbbra is fennáll a jogellenes állapot.

A Bizottság szerint a hulladékkezelés egyes mozzanatait rosszul hajtották végre, ami kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre. Az uniós hulladékszabályozással ellentétesen a veszélyes hulladékokat más típusú hulladékokkal keverték össze, és nem végezték el az élőhelyekre vonatkozó irányelv által előírt hatásvizsgálatokat sem.

Ez ma már nincs így, illetve pillanatnyilag sehogyan sincs. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ugyanis július 31-én elutasította a Tatai Környezetvédelmi Zrt. működési engedélyének meghosszabbítását, részben éppen azért, mert a veszélyes hulladékot csak hígította semleges anyagokkal, de annak nehézfémtartalmát nem csökkentette. A cég azóta fellebbezett a döntés ellen.

Az ülepítő az 1997-ben leállított almásfüzitői timföldgyárhoz tartozott. A létesítmény azt követően keltette fel Brüsszel figyelmét, hogy 2010-ben átszakadt egy másik, a Mal ajkai timföldgyárához tartozó, kolontári tároló egyik medencéjének a gátja, tíz ember életét is követelő, hatalmas környezeti károkat okozva. Ez utóbbiaknak az elhárítására 2013-ban 20,6 milliárd forintos projekt indult KEOP-forrásból, de egy évvel később a kormány lefújta. Az idén februárban kormányrendelet született arról, hogy a katasztrófa károsultjai közül mely magánszemélyek kaphatnak állami segítséget.